"Kelet-Közép-Európa gyarmatosításáról", illetve az Európai Parlamentben megszavazott, Magyarországról szóló Tavares-jelentés elfogadásának körülményeiről akarta kérdezni Gaudi-Nagy Tamás Martin Schulzot, de nap kapta meg a szót az Európa Tanácsban. A magyar parlamentben rendszeresen akciózó képviselő most is odatette magát.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció országgyűlési képviselője az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai strasbourgi ülésén tiltakozott amiatt, hogy a testület előző elnöke tavaly decemberben megvonta tőle a szót az egyhetes januári ülésszak egész időtartamára, és ezt a büntetést az új elnök is fenntartja.
A szerdai ülésen Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke mondott beszédet, majd a képviselők kérdéseket intézhettek hozzá. Elsőként Gaudi-Nagy jelentkezett, de a Parlamenti Közgyűlés elnöke, a luxemburgi liberális Anne Brasseur nem adott neki szót, hivatkozva a korábban elrendelt felszólalási tilalomra.
Az elnöklő Brasseur leszögezte, hogy a magyar képviselőnek nincs joga felszólalni. Gaudi-Nagy utóbb az MTI-vel közölte: miután leült - utána az élő közvetítésben már nem lehetett őt látni - a szája elé kötött egy európa tanácsos zászlót, és azzal ülte végig az ülést. Közölte az MTI-vel azt is: Schulzot "Kelet-Közép-Európa gyarmatosításáról", illetve az Európai Parlamentben megszavazott, Magyarországról szóló Tavares-jelentés elfogadásának körülményeiről akarta kérdezni.
Az ülés internetes közvetítése során Gaudi-Nagy hangját nem lehetett hallani, csupán látni lehetett, hogy mond valamit, majd elővett egy kicsiny magyar zászlót. Akciójáról felvétel készült, amit Gaudi-Nagy most megosztott a neten. Kérdés, hogy ezzel magát vagy az Európa Tanácsot égette inkább?
A kortárs film szinte korlátlan büdzsével játszó angol nagyágyúja, Guy Ritchie egyszerre két produkcióval is kényezteti a dinoszauruszok újbóli eljövetelére váró közönséget: kőkemény gengszterekkel és az örök fiatalság titkát kereső kalandorokkal.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
