A sajtótájékoztató előtt pár órával kiadott közös Visegrádi Négyek nyilatkozata alapján a négy ország külügyminiszterei akár személyesen is Ukrajnába utaznának hogy az ország politikai helyzetének stabilizálásában segítsenek. „A V4-es országok különleges tapasztalatokkal rendelkeznek az átmenettel kapcsolatban, amelyeket készek vagyunk átadni, akár fizikai jelenlétünkkel is” – erősített rá Miroslav Jajcák szlovák külügyminiszter, majd a biztonság kedvéért leszögezték azt is, hogy támogatják Catherine Ashtont, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének erőfeszítéseit az ukrajnai politikai válság tartós megoldására.

Magyarország, Bulgária és Románia - azon országok, amelyeknek jelentősebb kisebbségi közösségeik vannak Ukrajnában - külügyminiszterei hangsúlyozták az ottani kisebbségi nyelvhasználatot biztosító törvény vasárnapi visszavonásának negatív hatásait is. „Tisztában vagyunk vele, hogy a nyelvtörvény visszavonása rossz irány, és reméljük, hogy a verhovna rada hamarosan egy új, kedvezőbb törvényt hoz majd. De egyelőre nem helyes olyan lépéseket tenni, amelyek a nagyszámú orosz kisebbséget irritálhatják” – mondta Martonyi. A román külügyminiszter, Titus Corlățean szerint a rada lépése súlyosan sérti az EU Emberi Jogi Chartájában foglaltakat, ezért sürgősen rendezni kell a helyzetet.

Az EU soros elnökeként Görögország azonban már messzebb tekintette, amikor arról értekezett, hogy „az EU-nak kézzel fogható ajánlatot kell tenni Ukrajnának". Olyat, ami nemcsak gazdasági és politikai szinten, hanem a mindennapi emberek szempontjából is érezhető lenne – nyilatkozta Evangelosz Venizelosz. Egyben hangsúlyozta, hogy most az elsődleges szempont Ukrajna területi integritásának megtartása, a polgárháborús helyzet elkerülése, és az ország gazdasági és politikai széthullásának megakadályozása.

A budapesti tanácskozáson részt vett az a Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki múlt héten - német és francia kollégájával együtt - kulcsszerepet játszott a válság rendezésében. Most azonban már ő is hosszabb távon gondolkodott, amikor egy Ukrajnának folyósítandó pénzügyi segélyről szóló kérdésre azt mondta: „Nem hiszek abban, hogy egy országnak csak úgy pénzt adjunk. Az itt jelenlévő Görögországnak is fájdalmas reformokat kellett végrehajtania, hogy az IMF pénzét lehívhassa. Ezeket Ukrajnának is vállalnia kell.” Ehhez kapcsolódva Martonyi János elmondta: az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélycsomagot most állítják össze. "Jelentős forrásra van szükség, és sürgősen. Remélhetőleg könnyen és gyorsan egyeztethetnek erről az új kormánnyal” – tette hozzá.