A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Martonyi János magyar és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken Krakkóban ünnepélyesen újra megnyitotta Magyarország főkonzulátusát. A 2009-ben takarékossági okokból bezárt krakkói főkonzulátus újranyitására a magyar külképviseleti hálózat bővítése, illetve a magyar-lengyel politikai és gazdasági kapcsolatok további fejlesztése keretében került sor.
A magyar és lengyel himnusz elhangzása után - nagyszámú magyar és lengyel hallgatóság előtt - Gyurcsík Iván nagykövet mondott köszöntőbeszédét. Utalt arra, hogy a megnyitásra a március 15-i nemzeti ünnep előestéjén kerül sor, és szinte napra pontosan 20 évvel azután, hogy Martonyi János - még a Külügyminisztérium államtitkáraként - felavatta a főkonzulátust.
Martonyi beszédében emlékeztetett, hogy a 2009-es bezáráskor megígérte, a főkonzulátust kormányra kerülve újra megnyitják, és ezt az ígéretet, ha kicsit késve is, betartották. Hangsúlyozta, hogy a krakkói képviselet fontosabb mint az összes többi. Nagyon fontos gyakorlati szerepe, feladata van, illeszkedik a magyar-lengyel barátság történetébe és a magyar közép-európai politikába. Krakkó Közép-Európa szíve - mondta, hozzátéve: "az elmúlt időszakban megtanulhattuk, hogy Közép-Európa még annál is fontosabb, mint ahogy eddig gondoltuk. Együtt vagyunk veszélyben, jobban kell számítanunk egymásra mint eddig, és ennek tudatában vagyunk" - utalt az ukrajnai válságra a magyar külügyminiszter.
Radoslaw Sikorski örömét fejezte ki, hogy a főkonzulátus a magyar nemzeti ünnep előestéjén, és amint fogalmazott, "a nagyon sikeres magyar V4-es elnökség idején nyílik meg". A külképviseletek megnyitása és bezárása mindig politikai tevékenység, Lengyelország például néhány éve nyitotta meg konzulátusát az ukrajnai Szevasztopolban, amelyet most a krími válság miatt be kellett zárnia, de bízik abban, hogy még visszatérhet oda.
A miniszterek ezután átadták a főkonzul pátensét, majd pedig a nemzetiszínű szalag átvágásával felavatták a főkonzulátust. A két külügyminiszter aláírta a kétoldalú vízumképviseleti megállapodást, amely vízumkiadásra vonatkozik, olyan harmadik országban, ahol az egyik országnak nincs külképviselete.
A háromfős krakkói főkonzulátust Körmendy Adrienne főkonzul vezeti, hatásköre az alsó-sziléziai, opolei, sziléziai, Szentkereszt (Swietokrzyskie), kis-lengyelországi (Malopolska) és kárpátaljai (Podkarpackie) vajdaságokra, mintegy 110 ezer négyzetkilométer területre terjed ki. A képviselet a krakkói főpályaudvarhoz közel, az egykori igényesen felújított Lubicz Sörfőzde központi épületében, a Götz-palotában kapott otthont. A Külügyminisztérium bérli az irodaházként használt épület egész földszinti részét.
