A végleges adatok szerint a vasárnapi népszavazáson a voksolók 96,77 százaléka támogatta a Krím félsziget csatlakozását Oroszországhoz. A részvételi arány több mint 83 százalékos volt. A referendum végeredményét ugyanakkor nem ismeri el Ukrajna, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Grúzia és Japán sem, a krími oroszbarát hatóságokon kívül Oroszország jóformán az egyetlen, amely érvényesnek tekinti.

Az Európai Unió azért nem ismeri el a referendum eredményét, mert annak megtartása ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi jog előírásaival. Az EU elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani az Oroszországot is magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést.

A külügyminiszteri ülés alapvetően az uniós országok csúcsvezetőinek csütörtök-pénteki tanácskozását hivatott előkészíteni. Ezen az EU-csúcson az eredeti tervek szerint gazdasági kérdésekről egyeztettek volna, de a napirendet nyilván erősen befolyásolja majd az ukrán-orosz viszály, illetve a krími helyzet alakulása.

Egy hétfő reggeli londoni elemzés szerint Oroszország várhatóan egy hónapon belül annektálja a Krím félszigetet.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői azt jósolják, hogy az uniós külügyminiszterek valószínűleg egyelőre meglehetősen enyhe szankciókról döntenek majd, köztük orosz illetékesek beutazási tilalmáról és külföldön tartott vagyonuk befagyasztásáról. A listán jó eséllyel olyanok szerepelnek majd, akik közvetlenül részesei a hatalom megragadásának a Krímben, de Putyin elnök néhány közelebbi munkatársát is érinthetik az EU-szankciók.