Így bünteti az EU Oroszországot

Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak az unió által törvénytelennek, az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített krími népszavazás megrendezéséért - közölte Twitter-profilján Linas Linkevicius litván külügyminiszter. Nem sokkal később Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ezt azzal egészítette ki, hogy 13 orosz, valamint nyolc oroszpárti ukrán tisztségviselő szerepel a listán.

Az ilyen jellegű EU-szankciók érintettjeinek nevét rendszerint a döntéshozatalt követő napon megjelenő EU-közlönyben szokták ismertetni, de egy közlés szerint ezúttal már hétfőn nyilvánosságra hozzák a névsort.  Linkevicius szerint a közeli napokban "kiegészítő szankciók" is várhatók.

Az Ukrajnához tartozó krími autonóm köztársaság lakosai arról döntöttek vasárnap, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz. Az EU-külügyminiszterek hétfői tanácskozásáról Ukrajna témájában kiadott záróközlemény azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett referendumot fegyveres katonák látható jelenléte mellett, a civil aktivisták és az újságírók elleni megfélemlítés légkörében bonyolították le, miközben lehetetlenné tették az ukrán tévécsatornák vételét, és akadályozták a forgalmat a Krím és Ukrajna többi része között.

Az EU határozottan elítéli a referendum megrendezését, és nem ismeri el annak kimenetelét - olvasható a külügyminiszterek által elfogadott dokumentumban. "Még mindig van idő a jelenlegi fejlemények visszafordítására, fennáll a lehetőség a negatív spirál elkerülésére" - hangsúlyozták ugyanakkor az EU-országok külügyi vezetői.

Záróközleményük szerint az EU mindegyik féllel továbbra is kész az építő szellemű párbeszédre, elkötelezett az EU-orosz viszony fejlesztése mellett, a kölcsönös érdekek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása alapján. A külügyminiszterek sajnálatuknak adtak hangot amiatt, hogy Oroszország magatartása ellentétes ezekkel a célokkal, és felszólították Moszkvát, ne tegye meg azt a nemzetközi jogot sértő lépést, hogy bekebelezi a Krímet.

Az EU szerint minden újabb destabilizáló lépés további, messzemenő következményekkel járna az EU-orosz kapcsolatokra nézve, beleértve a gazdasági területet. A külügyminiszterek megerősítették készségüket, hogy támogassák Ukrajnát saját energiaellátásának diverzifikálásában. Egyúttal felszólították az ukrán hatóságokat arra, hogy befogadó jellegű politikát folytassanak az ország valamennyi régiója és népessége irányában, biztosítsák a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak teljes védelmét.

Diplomaták elmondták, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcs második napján az uniós vezetők alá fogják írni Ukrajnával annak a társulási megállapodásnak a politikai részét, amelynek a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezett aláírását Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta. Janukovicsnak ez a döntése - valamint a pénzügyi támogatás érdekében Oroszországhoz fordulása - váltotta ki az ukrajnai tiltakozásokat, amelyek végül a Janukovics-rendszer bukásához vezettek.

A társulási megállapodás kidolgozott szövegének része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Az erről szóló részt egyelőre nem írják alá, csak a politikai vonatkozású fejezeteket. Az EU azonban korábbi közlések szerint a szabadkereskedelmi rész későbbre tervezett aláírása előtt egyoldalúan kedvezményeket nyújt Ukrajnának az európai piachoz való jobb hozzáférése érdekében.

Az EU-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben nyilatkozatot adott ki a NATO, ismételten jogellenesnek minősítve a vasárnapi krími népszavazást, s leszögezve azt, hogy az atlanti szövetség nem ismeri el annak kimenetelét. A NATO-nyilatkozat kitért arra is, hogy a referendum megtartásának körülményei önmagukban is hiteltelenné tették az egész eljárást. A népszavazásra sietve, katonai intervenció közepette került sor, a médiát manipulálták, és nem volt lehetőség semmilyen szabad vita lefolytatására - állapította meg az atlanti szövetség.

"Az úgynevezett referendum aláássa az ukrajnai válság politikai megoldására irányuló erőfeszítéseket" - olvasható a NATO-dokumentumban. A nyilatkozatban felszólították Oroszországot a feszült helyzet enyhítésére, beleértve azt, hogy az oroszok szüntessenek be minden katonai tevékenységet Ukrajnában.

A nap folyamán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral tárgyalt Brüsszelben Andrii Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója. A megbeszélés után újságíróknak azt mondta, nagyon aggasztja a kijevi kormányzatot az ukrán-orosz határtérségben tapasztalható nagy arányú orosz csapatösszevonás.

Ukrajna - tette hozzá - nem ül fel a provokációknak, és erre utasította haderejét is. Az ukrán fél - derült ki Descsica szavaiból - különböző felszerelésekre tartana igényt, de nem kívánja a NATO katonai jelenlétét az országban. Az ukrán külügyek irányítója megerősítette, hogy Kijev szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek tevékenységét lehetővé kellene tenni egész Ukrajnában, beleértve a Krím félszigetet is.