Vitát váltott ki Norvégiában az Anders Behring Breivik által elkövetett 2011-es tömegmészárlás áldozataira emlékező emlékmű tervezett helye és kivitelezési módja.
Február végén, a pályázat győztes alkotásának kihirdetésekor nagy volt a lelkesedés az emlékmű tervei körül, ám azóta egyre több kritika éri a tervezett alkotást.
Az Utoya szigetével szembeni szárazföld egyik elvékonyodó földnyelvének a végét hasítanák be, úgy, hogy egy 3,5 méter széles nyiladékot vágnak a földnyúlványba. A nyiladék egyik oldalfalára az áldozatok nevét vésnék föl, másik oldalán pedig kialakítanának egy látogatói folyosót, ahonnan üvegfalon keresztül lehetne rálátni a neveket mutató falra. A nyílás azt a sebet jelképezné, amelyet a véres merényletek Norvégiában hátrahagytak.
"Nem vagyok az emlékmű ellen, de a tervek kiválasztásának módjával és az emlékmű helyével kapcsolatban van kifogásom" – mondta egy 14 éves áldozat édesanyja, aki többekkel együtt a tervek átdolgozását szorgalmazza. "Ízléstelennek tartom, hogy a gyerekek nevét úgy használják, hogy közben meg sem kérdeznek minket. Hiszen attól, hogy már nincsenek köztünk, még a gyermekeinkről van szó" – tette hozzá az édesanya.
A környéken élők is ellenérzésüket fejezték ki az emlékművel kapcsolatban. "Kicsit nehezen fogadjuk el, hogy innentől kezdve minket mindig a július 22-én történtekre fognak emlékeztetni" – nyilatkozta egy norvég tévéadónak Ole Morten Jensen, egy környékbeli lakos. Hozzátette, "nincs szükség hasonló figyelmeztetésekre, van már így is elég emlékem".
Az emlékmű ellenzői a Facebook közösségi oldalon kezdtek tiltakozni, csoportjuk már csaknem kilencszáz főt számlál. Néhányan a "természet megerőszakolásának" tartják az emlékművet, és attól félnek, hogy a hely "turistalátványossággá", a Breivik-hívek "zarándokhelyévé" válhat.
Erik Foss Amundsen geológus szerint az áldozatok nevének rávésése után könnyen a tengerbe morzsolódhat a szikla, hiszen azon a partszakaszon lukacsos szerkezetű a kőzet. "Olyan, mintha egy halom kavicsba vésnénk a neveket" – mondta a geológus.
Az emlékmű tervét kiválasztó szakmai zsűri vezetője, Jörn Mortensen visszautasította a vádakat. "Az emlékmű helyét az állam határozta meg, a tervek kiválasztási folyamatában az áldozatok családjainak képviselője is részt vett" – ismertette a döntés részleteit a zsűrielnök. "A feladatunk az, hogy az emlékezés, és ne a felejtés helyét hozzuk létre" – tette hozzá.
Az emlékmű támogatói bizakodóak. Svein Björkaas, a Koro norvég köztéri művészeti szervezet igazgatója szerint a köztéri alkotások mindig a legkülönfélébb szempontokat vetik fel, kiváltképp egy ilyen mű, amely egy olyan drámának állít emléket, mint az Utoya szigeten történt tragédia. "Tapasztalatok szerint a kritika egy idő után megszelídül" – tette hozzá az igazgató.
A Jonas Dahlberg svéd művész tervei szerint épülő emlékmű a 2011. július 22-én 77 ember életét követelő, Utoya szigetén és Oslo belvárosában elkövetett merényletek áldozatainak állít emléket. Az Emlékezés sebe elnevezésű emlékmű átadása a tervek szerint 2015. július 22-én lesz.
Egy héten belül két, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett a honvédelmi tárca arról, hogy kerültek-e Szerbiába magyar harcjárművek. Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A városi ügyvédi kamara szerint az embereket „önkényes, igazságtalan és törvénytelen fogva tartással fosztották meg szabadságuktól”.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A feltételezett elkövetőt holtan találták meg.
Bekussol, sunyít, mentegeti magát, hazudik, lapul.
Csak egy vesztese volt a Pride-nak.
