Még több nevet raknak az uniós szankciós listára

Bővül az uniós szankciókkal sújtottak köre, rendkívüli EU-csúcs sem kizárt - ez derült ki abból, amit Martonyi János külügyminiszter osztott meg újságírókkal hétfőn. Az unió úgy értékeli, hogy az utóbbi napok eseményei nem enyhítették a válságot, sokkal inkább ennek ellenkezője történt.

  • MTI MTI
Még több nevet raknak az uniós szankciós listára

Bővíteni fogja az Európai Unió azok körét, akiket Ukrajna szuverenitásának megsértése miatt beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújt, és az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács soron kívül összehívása sem kizárt - tudatta magyar újságírókkal Martonyi János külügyminiszter hétfőn.

Martonyi János elmondta, hogy az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon ismét elítélték az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, kiálltak Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása mellett, és felszólították Moszkvát, hogy tegye meg ugyanezt, és utasítsa vissza a kelet-ukrajnai eseményeket. Az Európai Unió elítéli, hogy Kelet-Ukrajnában fegyveresek olyan akciókat hajtanak végre, amelyek célja az ország destabilizálása. Az unió úgy értékeli, hogy az utóbbi napok eseményei nem enyhítették a válságot, sokkal inkább ennek ellenkezője történt - jelentette ki Martonyi János.

"(A tanács) követeli, hogy Oroszország vonja vissza csapatait az ukrán határ közeléből, és azonnal vonja vissza a Szövetségi Tanács felhatalmazását a fegyveres erő alkalmazására Ukrajna területén" - áll a külügyminiszterek tanácsa által elfogadott zárónyilatkozatban. Martonyi János közölte, hogy a további vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmak elrendelése továbbra is a lehetséges uniós büntetőintézkedések második lépcsőjét jelentik, a harmadik szakaszba lépésről, a széleskörű gazdasági szankciók bevezetéséről most még nincs szó. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, milyen szankciók jöhetnek szóba a harmadik lépcsőben, és az milyen hatással lehet az EU-ra és tagállamaira. A zárónyilatkozatban a külügyminiszterek úgy fogalmaztak, hogy az Ukrajna destabilizálására irányuló bármilyen további orosz lépés újabb, széleskörű következményekkel járna az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolataiban.

Martonyi János a luxembourgi értekezleten ismételten aláhúzta, hogy amennyiben sor kerül ezekre a szankciókra, és Oroszország válaszintézkedéseket vezet be, akkor kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy minden uniós tagországot más-más mértékben érinthetnek a negatív hatások, mert például Magyarország gázellátásának mintegy 80 százalékát fedezi orosz forrásból, és Magyarország teljes energiaellátásában is nagyobb arányt képvisel a földgáz mint más országok esetében.

"Mindenképpen szükség van méltányos tehermegosztásra és szolidaritásra. Mi erre számítunk" - hangoztatta Martonyi János a tanácskozás utáni sajtóértekezleten. Hozzátette: ez egy alaptétel, Magyarország esetében ugyanis az esetleges negatív hatások, különösen az energiaellátás terén, sokkal nagyobbak lennének. A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson szó esett arról a levélről, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 13 uniós tagállam és öt másik ország vezetésének írt, és amelyben az ukrajnai gázszállítások leállítását helyezte kilátásba. Erre a levélre egységes választ fog adni az Európai Bizottság - erősítette meg Martonyi János.

A külügyminiszterek tanácsa a zárónyilatkozatban a politikai reformok folytatására buzdítja Ukrajnát, egyúttal üdvözli, hogy Kijev teljesíti vállalásait, és a kormányzati struktúrákban igyekszik érvényesíteni a regionális sokszínűséget, a nyitottságot, szavatolni minden "kisebbséghez tartozó egyén" jogait, kivizsgálni az emberi jogok megsértéseit, az erőszakcselekményeket és fellépni a szélsőségesek ellen. Arra is felszólítja Kijevet, hogy gyorsan hajtson végre szerkezeti reformokat, lépjen fel a korrupció ellen, tegye hatékonyabbá a közpénzek kezelését ás átláthatóbbá a költségvetést.