Új kommunikációs irányelveket vezettek be az amerikai hírszerző szerveknél a médiakiszivárogtatások megakadályozására - írta keddi számában a The Wall Street Journal című amerikai napilap. Az új szabályok értelmében a hírszerző szervek tisztségviselői nem szolgáltathatnak ki a média képviselőinek "hírszerzési információt" - még olyat sem, amelynek titkosítását feloldották - a szervezet egyértelmű jóváhagyása nélkül. Azokat, akik megsértik ezt a szabályt, elbocsáthatják, vagy megfoszthatják attól a jogosultságuktól, hogy titkosított anyagokhoz férhessenek hozzá.

Az új irányelveket azt követően fogadta el James Clapper, a 16 szervezet munkáját összehangoló nemzeti hírszerzési igazgató, hogy az Oroszországba szökött Edward Snowden informatikus leleplezte a elektronikus hírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) külföldön végzett titkos adatgyűjtési gyakorlatát. A sajtóval való érintkezés szabályait azonban mégsem a Snowden-ügy miatt, hanem annál korábban, 2012-ben rendelték el.

A kongresszusban ugyanis felháborodást keltettek azok 2011-ben és 2012-ben megjelent sajtójelentések, amelyek szerint egy beépült amerikai ügynöknek Jemenben sikerült meghiúsítania az al-Kaida egy tervezett merényletét, valamint hogy az Egyesült Államoknak Izraellel együtt köze volt az iráni nukleáris létesítmények számítógépeit megtámadó komputervírushoz. 

A szenátus hírszerzési bizottsága korlátozni akarta a hírszerzés azon tisztségviselőinek a számát, akik a sajtóval érintkezhetnek, de Clapper inkább elébe ment ennek és saját hatáskörben egységesítette a 16 szervnek a média tájékoztatására vonatkozó - korábban egymásnak ellentmondó  - előírásait. 

Az új rend értelmében az egyes hírszerző szervek vezetői, azok helyettesei és sajtósai érintkezhetnek a sajtóval "hírszerzési információval" kapcsolatban. Más munkatársak kizárólag felső engedéllyel oszthatnak meg értesüléseket a médiával és jelenteniük kell a sajtóval történt "nem tervezett", "nem szándékos" vagy "feltételezett" kapcsolatteremtést.