"Jasenovac egyike azoknak a helyeknek, amelyek mindörökre megmaradnak a kollektív emlékezetben, bármi történt is azért, hogy a feledés helye legyen" - mondta Ivo Josipovic államfő a Zágrábtól 110 kilométerre keletre lévő tábor helyén rendezett ceremónián.

"Olyan bűntett, népirtás ment itt végbe, amelynek a fájdalma sohasem fog megszűnni bennünk, amelyet sohasem fogunk elfelejteni" - folytatta beszédét az elnök, amelyet zuhogó esőben mondott el több száz ember - túlélő foglyok, horvát vezetők, köztük Zoran Milanovic miniszterelnök és diplomaták - előtt.

A szintén felszólaló Milanovic azt hangsúlyozta, hogy a jasenovaci bűnöket "nem a horvát nép, hanem az állam nevében követték el", és "a mai Horvátország, amely tagja az Európai Uniónak, garancia arra, hogy ilyen gonoszság többé ne fordulhasson elő". Az 1941-ben létrehozott jasenovaci tábor a mintegy nyolcvan fogolytábor egyike volt a nácibarát horvát rezsim idején.

Azt követően, hogy Horvátország 1991-ben kikiáltotta függetlenségét a volt Jugoszláviától, első elnöke, Franjo Tudjman kisebbíteni igyekezett a Jasenovacban elkövetett bűnök súlyát. A történészeknek még nem sikerült egyetértésre jutniuk az ott elpusztult áldozatok számát illetően: a becslések a városi múzeum szerinti mintegy 82 ezertől a szerb források szerinti 700 ezerig terjednek. A washingtoni holokauszt-emlékmúzeum százezer körülire becsüli a halottak számát.