Az elsőként megszólaló belga liberális Guy Verhofstadt szerint az embereknek a jövő héten arról kell dönteniük, hogy visszalép-e Európa a nemzetállamok irányába, vagy halad tovább a mélyebb integráció felé.
Az Egyesült Európai Baloldal görög jelöltje, Alexisz Ciprasz annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Európának vissza kell térnie a szolidaritás alapértékéhez, és véget kell vetni a megszorításoknak.
Az Európai Néppárt részéről a luxemburgi Jean-Claude Juncker a mesterséges megosztottság felszámolása és a pénzügyi fegyelem mellett érvelt.
A német Martin Schulz, az európai szocialisták csúcsjelöltje egy olyan igazságos és méltányos Európa képét vázolta fel, amely a hétköznapi emberek érdekeit helyezi a középpontba.
A zöldek részéről a szintén német Ska Keller egy másfajta Európát ajánlott, amely jobban törődik az emberekkel, mint a bankokkal, fellép a klímaváltozás ellen, és amely a szolidaritás és a demokrácia, a nép Európája.
A vitában minden politikusnak egy-egy perce volt, hogy kifejtse álláspontját a feltett kérdésekben. Elsőként arra kellett felelniük, hogyan adnák vissza a jövőt annak azoknak a fiataloknak, akik jelenleg állástalanok. Ska Keller szerint csak zöldebb gazdasággal lehet fenntartható munkahelyeket teremteni. Ciprasz foglalkoztatási "New Deal"-t sürgetett, s mint mondta: megszorítással biztosan nem lehet kezelni ezt a problémát.
Martin Schulz a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelhez jutását segítené, mert mint mondta: most a bankok hiába kapnak hitelt 0,25 százalékra az Európai Központi Banktól, nem a kkv-kba fektetik, hanem spekulációba.
Juncker szerint túlzott megszorítás nélkül, de fenn kell tartani a pénzügyi fegyelmet, emellett lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok más tagállamokban tanulhassanak és vállalhassanak munkát. Úgy véli, a digitális szektor több millió állást teremthet, ha létrejön az egységes piac ezen a téren. A liberális Verhofstadt szerint a szocialista és konzervatív receptek nem váltak be, új, intelligens megközelítésre van szükség, az egységes piacot újabb szektorokra kell kiterjeszteni.
Külön témát képeztek a megszorítások, az, hogy a jelöltek mit csinálnának másként. Keller az energiahatékonyságba és a megújuló energiába való beruházásokat sürgette, mint mondta: a megszorítás csak mélyebb válságot okoz. Ciprasz szerint a társadalmi kohézióból kell kiindulni. Célzott arra is, hogy egyes országok adósságának legalább egy részét el kellene engedni. Schulz a pénzügyi fegyelem mellett az adócsalás és -elkerülés elleni fellépést hangsúlyozta a költségvetési bevételek növelése érdekében. A néppárti Juncker természetesnek nevezte, hogy szükség van befektetésekre, ám arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a költségvetések nem teszik lehetővé, mert felhalmozódott az adósság és a deficit. "Olyan milliárdokat nem költhetünk el, amelyekkel nem rendelkezünk" – magyarázta.
Szóba került az ukrajnai konfliktus is. A liberális jelölt kemény szankciókat sürgetett Vlagyimir Putyin közvetlen környezete ellen, mondván: csak ebből ért. Ciprasz szerint a szankciók nem jelentenek megoldást, és párbeszédre szólított fel az EBESZ-en keresztül. Ska Keller arról beszélt, hogy helyesek a szankciók, és le kell állítani a fegyverszállításokat Oroszországnak, továbbá meg kell szüntetni az energiafüggőséget. Juncker amellett érvelt, hogy szükség esetén szigorítani kell a szankciókat, a háborút pedig el kell kerülni. A szocialista Schulz szerint komolyan fennáll a polgárháború veszélye Ukrajnában, és nagyon fontos, hogy a jövő vasárnapi elnökválasztást meg lehessen tartani, mert az új elnök Moszkva számára is elfogadható tárgyalópartner lehet.
A vita arra is kitért, hogy szabályozni kell-e a vallási jelképek nyilvános helyen történő használatát. Több jelölt szerint ezt nem kell uniós szinten szabályozni, mert ez a személyes szabadságot érintő kérdés. Alapvető uniós diszkriminációellenes szabályozás mellett viszont Juncker és Verhofstadt is felszólalt. Utóbbi szerint egyes alapértékek, például a vallásszabadság, a sajtószabadság annyira fontosak, hogy uniós szinten kell őket garantálni.
"Ha nem így teszünk, folytatódhat az, amit Orbán úr csinál Magyarországon. Ötpercenként változtatja az alkotmányt, hogy új értékeket foglaljon bele" – hozta fel ismét korábban már hangoztatott érvét a liberális politikus.
A vita moderátora, Monica Maggioni olasz újságíró arról is kérdezte a csúcsjelölteket, hogy mi van akkor, ha az állam- és kormányfők nem közülük jelölnek valakit a bizottság élére. Keller szerint az nagy csapás lenne a demokrácia számára, mert azzal felülbírálnák a lisszaboni szerződést. Verhofstadt úgy vélekedett: akkor színjáték volt az egész, be lehet zárni az Európai Parlamentet, és el lehet felejteni a demokráciát. Jean-Claude Juncker szerint akkor 2019-ben senki nem fog elmenni szavazni, hiszen a szavazata semmit sem jelent majd. Hasonló álláspontra helyezkedett Ciprasz is. Schulz szerint, aki jelenleg az Európai Parlament elnöke is, a válasz egyszerű: ha ezt meg merik tenni a tagállamok vezetői, akkor az Európai Parlament nem fogja megválasztani a jelöltet.
A vita elején a jelöltek megemlékeztek a csütörtökön elhunyt Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfőről, aki halála napjáig EP-képviselő volt. Verhofstadt, aki utóda volt a belga kormány élén, európai államférfinak nevezte, akinek a népszerűtlen dolgok kimondásához is megvolt a bátorsága. A vita végén a Nigériában elrabolt több mint 200 diáklány szabadon bocsátását követelő feliratot emelt magasba mind az öt jelölt.
