A szocialisták elnöke, Martin Schulz és a néppárti Jean-Claude Juncker sok mindenben egyetértett a vitán, például abban, hogy Törökország még nem érett az EU-tagságra.
A legtöbb kérdésben hasonló véleményt fejtett ki Jean-Claude Juncker és Martin Schulz, a konzervatív erőket összefogó Európai Néppárt és a balközép pártokat tömörítő Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje az európai parlamenti (EP-) választási kampány keretében az ARD német közszolgálati televízióban kedd este sugárzott műsorban.
A Választási aréna (Wahlarena) című műsort vitaként harangozták be, de inkább lakossági fórum jellege volt, a két politikus a hamburgi kikötőben felépített stúdióban összegyűlt választók kérdéseire válaszolt. A témákat így nem a csúcsjelöltek vagy a műsorvezetők, hanem a nézők határozták meg. Ennek tulajdonítható, hogy nem került terítékre több aktuális téma, amely érinti az EP-t és az Európai Bizottságot, felmerültek viszont olyan ügyek, amelyekhez kevés köze van az uniós intézményeknek. Például az ukrajnai válságról egy szó sem esett a másfél órás műsorban, előkerült viszont az egészségügyi ellátás, amely döntően tagállami hatáskör.
Az ARD műsora a második Juncker-Schulz tévévita volt a német nyelvterületen. A május 8-án – a német ZDF és az osztrák ORF közszolgálati televízió szervezésében – tartott első vitához hasonlóan ezúttal is kevés eltérés mutatkozott a két politikus elképzelései között.
Mindketten kifejtették például, hogy Törökország nem érett az uniós tagságra, és kiálltak a vízközmű-szolgáltatás köztulajdonban tartása mellett. Egyetértettek egyebek között abban, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásokon az EU nem engedhet szigorú szabványaiból, és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelési botrányából okulva erősíteni kell a személyes adatok védelmét. Schulz és Juncker is hangsúlyozta, hogy Földközi-tenger nem válhat a jobb élet reményében az EU-ba induló afrikai vándorok tömegsírjává. Ugyanakkor míg a szocialista jelölt egy emberségesebb bevándorlási rendszer kidolgozását szorgalmazta, a néppárti politikus a fejlesztési segélyek növelésére helyezte a hangsúlyt, hogy helyben kezeljék a gondokat és "az embereknek ne kelljen lélekvesztőkön menekülniük" hazájukból.
A legutóbbi mérések szerint az Európai Néppárt növekvő előnnyel vezeti az európai pártcsaládok népszerűségi listáját az Európai Szocialisták Pártja előtt. A Europe Decides és a Burson-Marsteller által készített felmérés kedden közzétett eredménye alapján a néppárt az EP 751 képviselői helyéből 217-et szerezhet meg, míg a szociáldemokraták 201 mandátumhoz juthatnak. A múlt héten ugyanez a felmérés még valamivel szorosabb, 212-209-as mandátumarányt becsült a két nagy párt számára. A választásokat május 22. és 25. között rendezik meg, a tagállamok többségében, köztük Magyarországon is 25-én, vasárnap.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
