Három irányból nyomultak a dzsihádisták az iraki főváros felé, miután a keleti Dijála tartomány egy része is az ellenőrzésük alá került. Az Egyesült Államok beavatkozást tervez, az amerikai cégek menekítik alkalmazottaikat.
Iraknak a korábbinál nagyobb segítségre van szüksége az iszlamista lázadók legyőzéséhez, az Egyesült Államok mérlegeli a lehetséges lépéseket, de Irak problémáit egyetlen külső hatalom sem oldhatja meg - jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök. Obama kizárta annak lehetőségét, hogy amerikai csapatokat küldjön a közel-keleti országba.
Bagdad felé három irányból nyomultak a dzsihádisták, miután a keleti Dijála tartomány egy része is az ellenőrzésük alá került. Az Egyesült Államok beavatkozást tervez, az amerikai cégek menekítik alkalmazottaikat.
Az amerikai elnök "ébresztőnek" nevezte az utóbbi napok iraki eseményeit. Kiemelte a bagdadi vezetés felelősségét a felekezetek közötti ellentétek elsimításában, a stabilitás megteremtésében és a megbízható fegyveres erők létrehozásában. Rámutatott arra, hogy az Irakkal szomszédos államoknak is tenniük kell annak érdekében, hogy a szélsőséges erők ne vethessék meg lábukat Irakban.
Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szunnita szélsőséges csoport harcosai pénteken már csak mintegy száz kilométerre voltak Bagdadtól. Nyugati irányból el-Anbár, északról Szaláheddín, keletről pedig Dijála tartomány felől hatolnak előre a főváros felé.
Az iraki hadseregben kitört általános fejetlenséget kihasználva a szélsőséges iszlamisták ezrei elfoglalták az észak-iraki Moszult és Ninive tartományt, Tikrítet és Szaláheddín tartomány más területeit, valamint a kelet-iraki Dijála és az észak-iraki Kirkuk kormányzóságok egyes szektorait. Január óta a kezükön van a Bagdadtól 60 kilométerre nyugatra fekvő Fallúdzsa is.
Iraki illetékesek szerint péntek reggel összecsapások voltak az iraki hadsereg és a lázadók között, akik miután bevonultak Dijálába, megpróbálták elfoglalni a tartomány székhelyét, a Bagdadtól 60 kilométerre fekvő Baakúbát.
A síita vezetésű kormányzat és az iraki hadsereg tehetetlensége láttán Barack Obama amerikai elnök közölte: nemzetbiztonsági szakemberei "minden megoldást" tanulmányoznak, beleértve az iraki beavatkozást is. Egy amerikai illetékes szerint lehetséges, hogy pilóta nélküli repülőgépekkel légicsapásokat hajtanak végre.
A 2006 óta kormányon lévő, síita Núri al-Máliki kormányfő, akit nemcsak az iszlám másik ágához tartozó szunniták, de sok síita is tekintélyelvűnek tart, felszólította a törzseket, hogy alakítsanak önkéntes csapatokat a kormányhadsereg megsegítésére.
A Máliki-kormány cselekvőképességét eleve mély felekezeti megosztottság korlátozza, a szunnita lakosság pedig egyenesen azzal vádolja, hogy kormányzása alatt üldöztetés áldozatává vált. Az ILIÁ fegyveresei az általuk elfoglalt tartományokban bizonyos mértékben élvezik a szunnita lakosság támogatását, és a kormányhadsereg összeomlását is részben az okozta, hogy a szunnita katonák vonakodnak felekezeti társaik ellen harcolni.
Abu Mohamed al-Adnani, az ILIÁ egyik vezetője szerdai hangüzenetében felszólította fegyvereseit, hogy vonuljanak Bagdad ellen, a lázadói pedig eközben folytatják a véres merényletek elkövetését. A főváros lakóiban félelmet ébreszt a Washington által a világ egyik legveszélyesebb csoportjának tartott ILIÁ előrenyomulása. Egyikük szerint a lakosságot védelem nélkül magára hagyták. Bagdadban gyakorlatilag kiürültek az utcák, bezártak az üzletek.
A Lockheed Martin amerikai fegyvergyártó cég csütörtök este bejelentette, hogy biztonsági okokból kimenekíti Észak-Irakból ott dolgozó kéttucatnyi alkalmazottját, és több más cég alkalmazottainak evakuálásáról számolt be a washingtoni külügyminisztérium is.
A második legnagyobb iraki városban, Moszulban továbbra is a lázadók tartanak fogva közel 50, a konzulátuson elrabolt török állampolgárt, valamint 31 török gépkocsivezetőt. Moszulból mintegy félmillió lakos menekült el. Kirkuk jelenleg a kurdok kezén van, akik közölték: megvédik a számos etnikum lakta várost, miután a hadsereg kivonult a településről.
Az ILIÁ-ban számos külföldi dzsihádista, valamint a 2003-ban amerikai segítséggel elűzött Szaddám Huszein elnök biztonsági szolgálatának több tagja is harcol. Rijád Kavadzsi, a Közel-Keleti és Öböl menti Katonai Elemző Intézet igazgatója szerint jelenleg legalább 10-15 ezer szélsőséges iszlamista tartózkodik Észak-Irakban.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
