A szakemberek szerint az európai gyarmatosítás előtti amerikai őserdőállománynak ma már kevesebb mint tíz százaléka ép. A legnagyobb megmaradt őserdő a délkelet-alaszkai Tongass Nemzeti Erdőben terül el, ám erre a területre is fenyegetést jelent a fakitermelés. John Schoen, egy volt alaszkai állami kutatóbiológus szerint a Tongass az egyetlen megmaradt olyan védett őserdő, ahol még tarvágással folyik fakitermelés.

Az Alaszkai Erdészeti Szövetség igazgatója, Owen Graham szerint az Egyesült Államok erdészeti szolgálata körültekintően jár el a faanyag-értékesítéssel kapcsolatban. Mint elmondta, a tongassi őserdőnek csupán kis részén zajlik fakitermelés és az újrafásítási arány 100 százalékos.

Graham szerint nem lenne gazdasági haszna, ha kizárólag az újonnan ültetett fákra alapoznák a fakitermelést, mivel a fiatal fák még növésben vannak és nincs magas értékük. Hangsúlyozta, hogy a megmaradt őserdőkben való fakitermelés betiltása komoly nehézségeket okozna az alaszkai közösségek számára.

Az őserdők nagyon különböznek egymástól, de jellemző rájuk az öreg fák, a pusztuló, illetve kidőlt törzsek jelenléte és a változatos, olykor egyedülálló növény és állatvilág. Ezek a területek az összes többi ökoszisztémánál nagyobb mennyiségű szén-dioxid elnyelésére képesek. A kutatók szerint egy átfogó nemzeti program segíthetne talpra állítani - Alaszkát és Hawaii-t nem számítva - az egyesült államokbeli őserdőket.