"Nemzetem meg fog barátkozni az elnöki rendszerrel a választás után, beszélni fog arról. Azt fogják mondani, én választom az elnököt, miért ne választhatnék végrehajtói (hatalommal bíró) elnököt. Van értelme fejlett országok számára általában az elnöki vagy félelnöki rendszernek. Meg kell tennünk ezt az ugrást" – mondta Erdogan a Kanal 24 tévéadónak.

Erdogan arról is beszélt, hogy győzelme esetén nem tartaná elegendőnek a mostani heti egy találkozót az elnök és a kormányfő között, ehelyett "más munkakapcsolatot" alakítana ki.

Erdogan eddig sem rejtette véka alá, hogy erősíteni akarja az elnöki posztot a választás után, amelyet minden bizonnyal ő nyer majd meg. Már kampánynyitóján is új alkotmány elfogadását, az elnöki jogkörök bővítését ígérte, viszont az elnöki rendszer bevezetését ennyire nyíltan és egyértelműen még nem hangoztatta.

Erdogan ellenfele, Ekmeleddin Ihsanoglu ellenzéki elnökjelölt szögesen ellentétes felfogást képvisel, szerinte az elnök politikai szerepének növelése csak felerősítené a török társadalmon belüli ellentéteket. Egyúttal arra figyelmeztetett: legutóbb, amikor egy török elnök beavatkozott a politikába, az ország egyik legsúlyosabb gazdasági válságát váltotta ki 2001-ben.

A török alkotmány szerint egyébként az elnöknek pártatlannak és párton kívülinek kell lennie. Ugyanakkor arra például felhatalmazást ad az alaptörvény, hogy az államfő elnököljön a kormány ülésein. Ettől függetlenül Erdogan elképzeléseinek életbeléptetéséhez szakértők szerint elkerülhetetlen az alkotmány módosítása.

Ihsanoglu kedden arra is felhívta a figyelmet: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint a kelleténél 18 millióval több szavazócédulát nyomtattak vasárnapra, bármiféle jogalap nélkül.

A választási bizottság azzal indokolta a regisztrált szavazók és a cédulák száma közti jelentős eltérést, hogy 420 darabos sorozatokban nyomtatták a lapokat, ezért például az olyan szavazókörökbe is 420 cédulát küldenek, ahol mindössze 30 regisztrált szavazó van.