Csurkin megismételte Moszkva követelését, hogy hagyják jóvá "humanitárius misszió" indítását Donyeck és Luhanszk városokba. Felajánlotta, hogy Oroszország kész a szükséges segélyszállítmányokat eljuttatni a térségbe a Nemzetközi Vöröskereszt ellenőrzése mellett.
Rosemary A. DiCarlo amerikai ENSZ-nagykövet visszautasította ezt, szerinte az ENSZ ügynökségei és különböző segélyszervezetek "már a helyszínen vannak, és ha kell, készek növelni erőfeszítéseiket".
DiCarlo emellett kétségbe vonta a létrejött rendkívüli BT-ülés szükségességét, és felszólította Oroszországot, hogy "tartózkodjon minden (az ukrajnai helyzetet) destabilizáló lépéstől".
Oroszország katasztrofálisnak minősítette Donyeck és Luhanszk lakóinak helyzetét, és azzal vádolták a kijevi kormányt, hogy "tovább fokozza hadműveleteit".
Béatrice Le Fraper du Hellen, a francia ENSZ-képviselet első tanácsosa az ülésen szintén egyértelműen az oroszbarát szeparatistákat és kremlbeli támogatóikat tette felelőssé a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzetért. A keleti országrészből menekülők növekvő számával kapcsolatban a francia diplomata leszögezte, hogy "a lakosság mindenekelőtt a szeparatisták által provokált harcok elől menekül, miután azok elutasították Porosenko (ukrán) elnök feléjük kinyújtott kezét".
Válaszában Vitalij Csurkin "visszautasította a vita efféle átpolitizálását" és a Kijev oldalán kifejtett "propagandát".
A vita felvezetésében John Ging, az ENSZ humanitárius műveleteinek igazgatója a kelet-ukrajnai humanitárius helyzet "folyamatos romlásáról" beszélt.
Azt mondta, hogy menekülőknek kijelölt "humanitárius folyosókat" gyakorta fegyveresek állják el. John Ging ezért felszólította "a konfliktus összes résztvevőjét", hogy engedjék szabadon és biztonságban mozogni az embereket.
