"Rendkívüli lépések megtételét" követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsában New Yorkban Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet, mert szerinte drámaian romlik a humanitárius helyzet Kelet-Ukrajnában. A nyugati hatalmak Moszkvára hárították a felelősséget a kialakult helyzetért.
Csurkin megismételte Moszkva követelését, hogy hagyják jóvá "humanitárius misszió" indítását Donyeck és Luhanszk városokba. Felajánlotta, hogy Oroszország kész a szükséges segélyszállítmányokat eljuttatni a térségbe a Nemzetközi Vöröskereszt ellenőrzése mellett.
Rosemary A. DiCarlo amerikai ENSZ-nagykövet visszautasította ezt, szerinte az ENSZ ügynökségei és különböző segélyszervezetek "már a helyszínen vannak, és ha kell, készek növelni erőfeszítéseiket".
DiCarlo emellett kétségbe vonta a létrejött rendkívüli BT-ülés szükségességét, és felszólította Oroszországot, hogy "tartózkodjon minden (az ukrajnai helyzetet) destabilizáló lépéstől".
Oroszország katasztrofálisnak minősítette Donyeck és Luhanszk lakóinak helyzetét, és azzal vádolták a kijevi kormányt, hogy "tovább fokozza hadműveleteit".
Béatrice Le Fraper du Hellen, a francia ENSZ-képviselet első tanácsosa az ülésen szintén egyértelműen az oroszbarát szeparatistákat és kremlbeli támogatóikat tette felelőssé a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzetért. A keleti országrészből menekülők növekvő számával kapcsolatban a francia diplomata leszögezte, hogy "a lakosság mindenekelőtt a szeparatisták által provokált harcok elől menekül, miután azok elutasították Porosenko (ukrán) elnök feléjük kinyújtott kezét".
Válaszában Vitalij Csurkin "visszautasította a vita efféle átpolitizálását" és a Kijev oldalán kifejtett "propagandát".
A vita felvezetésében John Ging, az ENSZ humanitárius műveleteinek igazgatója a kelet-ukrajnai humanitárius helyzet "folyamatos romlásáról" beszélt.
Azt mondta, hogy menekülőknek kijelölt "humanitárius folyosókat" gyakorta fegyveresek állják el. John Ging ezért felszólította "a konfliktus összes résztvevőjét", hogy engedjék szabadon és biztonságban mozogni az embereket.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
