szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ukrajnai válság katonai rendezését mindenki kizárta a vasárnap hajnalig tartó rendkívüli EU-csúcson, a további eszközökről azonban nincs egyetértés. A testület ugyan újabb szankciókkal fenyegeti Moszkvát, ám a szlovák kormányfő például megvétózná ezeket.

"Rendkívüli módon aggasztják" az ukrajnai válság fejleményei az Európai Tanácsot, ezért az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő, a legfőbb stratégiai döntéseket meghozni hivatott testület arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni Oroszországgal szemben. A szombat délután kezdődött rendkívüli uniós csúcsot követően Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vasárnap hajnalban elmondta, az ET kész arra, hogy további jelentős lépéseket tegyen a helyszínen zajló események függvényében. A belga politikus szerint mindenki tisztában van azzal, hogy gyorsan kell cselekedni, a további lépések attól függnek, hogy mi történik Kelet-Ukrajnában.

"Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, aki szerint egyetértés alakult ki, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, akkor azért egyre nagyobb árat kell fizetnie. A portugál politikus tudatta: a bizottság hamarosan leteszi az asztalra az újabb javaslatokat. "A szankciók nem öncélúak, hanem eszközként szolgálnak annak demonstrálására, hogy ez a viselkedés nem elfogadható" - jelentette ki Barroso, aki szerint túl nagy a kontraszt az elhangzott ígéretek és a terepen tapasztalható valóság között. "Ezt a válságot nem lehet katonai úton megoldani" - húzta alá az Európai Bizottság elnöke.

Herman Van Rompuy
MTI / EPA / Julien Warnand

Herman Van Rompuy arról is beszámolt, hogy a tagállamok vezetői áttekintették a közel-keleti helyzetet is, amely szintén rosszabbra fordult a legutóbbi időszakban. Az Európai Tanács üdvözli, hogy egyes tagállamok fegyverekkel látják el az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű terrorszervezet elleni küzdelem résztvevőit Irakban, valamint felkérik az uniós külügyminiszterek tanácsát, hogy készítsenek elő szankciókat a szervezet ellen, amelyekkel a többi között a terroristák megfoszthatók törvénytelenül szerzett olajbevételeiktől. Van Rompuy korábban, a csúcstalálkozó kezdetén barbár fanatikusoknak nevezte az IÁ terroristáit. "Az erőszak szétszakíthatja a térséget és továbbterjedhet" - figyelmeztetett az Európai Tanács elnöke.

Ha az elkövetkező napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben - közölte Angela Merkel német kancellár is az éjszakába nyúló szombati brüsszeli EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján. Többször is leszögezte, az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátette, ezzel az összes uniós tagország egyetért.

Fico megvétózhatja a szankciókat

Robert Fico szlovák miniszterelnök az Európai Unió vasárnap hajnalban véget ért brüsszeli csúcsértekezlete után "értelmetlennek és a kívánttal ellentétes hatást kiváltónak" nevezte az EU Oroszország elleni büntetőintézkedéseit, és azzal fenyegetőzött, hogy hazája megvétózza az esetleges újabb szankciókat. "Amíg nem tudjuk, hogy a már bevezetett szankcióknak milyen hatása van, nincs értelme újabbaknak" - jelentette ki Fico újságíróknak nyilatkozva. Szlovákia, amelynek fontosak az orosz gázszállítások, már korábban kifejezésre juttatta, hogy ellenzi a büntetőintézkedéseket Oroszország ellen.

Orbán Viktor már a csúcs kezdete előtt kijelentette: "Az én álláspontom az, hogy a szankciós politika eddig nem volt sikeres, és önbecsapás azt állítani, hogy igen, és elegendő ezt folytatni, és az majd megoldja a válságot". Szerinte egy katonai konfliktust nem lehet szankciókkal megoldani, csak katonai erővel vagy tárgyalással, ám előbbit, szerinte helyesen mindenki kizárja, ezért csak a tárgyalásos rendezés vezethet eredményre.

A maga részéről ebből az alaptételből azt a következtetést is levonta, hogy a fegyverszállítás - és annak eredményeként a kijevi kormányzat katonai megerősítése - sem mozdítja elő a rendezés ügyét.  Megjegyezte, hogy a fegyverszállítások kérdésében az egyes EU-tagországok már nem feltétlenül vallanak azonos nézetet. Az eltérő állásponton levő országok közül Merkel nem nevezett meg egyet sem, diplomaták azonban elmondták, hogy Litvánia például az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások mellett érvelt.

Angela Merkel kitért arra, hogy a tanácskozáson az uniós országok állam-, illetve kormányfői közül senki nem kérdőjelezte meg komolyan Oroszország "nagyszabású katonai érintettségét" az ukrán határtérségben. Szerinte ha ez így marad, akkor az EU részéről a szankciók kiterjesztése várható egy héten belül.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!