Nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország a békés rendezés mellett áll ki – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetének hétfői tanévnyitóján.

Szergej Lavrov a rendezvényen felszólalva és kérdésekre válaszolva hozzátette: "Minden, amit teszünk, pontosan a politikai megközelítést (a válság politikai rendezését) célozza". Bírálta a Nyugatot is, mondván, hogy ottani kollégáikat "elvakítja a helyzet és mindaz, amit a jelenlegi ukrán vezetés állít és tesz, teljes mértékű támogatást kap Nyugaton".

Az orosz és külföldi diplomatákat, nemzetközi gazdasági szakembereket, jogászokat, külpolitikai újságírókat is képző felsőoktatási intézmény tanévnyitóján felszólaló orosz külügyminiszter azt is kijelentette, nem reális a délkelet-ukrajnai felkelőktől követelni, hogy tegyék le a fegyvert, hogy aztán megsemmisítsék őket. 

Lavrov egyszersmind felszólította Kijevet, hogy hadserege ne használjon nehézfegyvereket és légierejét se vesse be többé az Oroszországgal határos Donyeck és Luhanszk megyékben zajló, úgynevezett terrorellenes művelet során. Úgy vélte, hogy ennek érdekében Washingtonnak és Brüsszelnek kell nyomást gyakorolnia az ukrán vezetésre. Az orosz diplomácia vezetője azt javasolta Oroszország nyugati partnereinek, hogy a büntetőintézkedésekkel való fenyegetőzés helyett üljenek tárgyalóasztalhoz.

Moszkva arra számít, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport minszki ülésén résztvevők a haladéktalan és feltétel nélküli ukrajnai tűzszünet életbe léptetését fogják megvitatni - közölte Lavrov. Hozzátette, hogy Oroszország mindent tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon az ukrán válság politikai rendezéséhez, "kivétel nélkül minden (ukrajnai) régió és politikai erő érdekeinek figyelembe vételével".

Szergej Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy a júliusban a délkelet-ukrajnai Donyeck megyében lezuhant malajziai utasszállító gép katasztrófáját vizsgáló szakértőknek vissza kell térniük a tragédia helyszínére. Azt kifogásolta, hogy Moszkvát nem tájékoztatják a tényekről és azt várják el tőle, hogy higgyen a szóbeli információknak. 

A malajziai légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépe július 17-én zuhant le oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló területen Donyeck megyében. Feltételezések szerint gépet szakadárok lőtték le orosz légvédelmi rendszerrel. A fedélzetén tartózkodó 298 ember közül senki sem élte túl a katasztrófát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök emellett hétfőn azzal vádolta Kijevet, hogy nem akar tartalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal. Putyin a BBC-nek adott interjúban beszélt erről. Azt állította, hogy a keleten (Kelet-Ukrajnában) jelenleg zajló hadművelet célja kiszorítani az ukrán hadsereget a nagyobb kelet-ukrajnai városok környékéről, hogy ne tudja lőni a lakónegyedeket.

Az elnök - aki a kelet-szibériai Jakutszkban, a helyi mamutmúzeum megtekintése közben válaszolt a BBC újságírójának kérdésére - mindezt tragédiának nevezte, és azzal vádolta az ukrán reguláris erőket, hogy szándékosan, "közvetlen irányzással" lövik a lakónegyedeket az általuk bekerített nagyvárosokban. "És ez az, amiről, sajnálatosan, számos országban, egyebek közt Európában nem akarnak tudomást venni" - tette hozzá.

Putyin kijelentette, hogy most egy "nagyon fontos folyamat kezdődik, a közvetlen tárgyalások folyamata". Úgy fogalmazott, hogy sokáig dolgoztak ezen Petro Porosenko ukrán elnökkel és európai vezetőkkel, és ennek eredményeképpen sikerült megállapodni "a kapcsolatok újbóli felvételéről".

Az orosz államfő ezzel valószínűleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett összekötőcsoport hétfőre, Minszkbe összehívott tanácskozására utalt. Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság "kormányfőhelyettese" azt mondta, hogy a szakadárok egy vagy két képviselője is jelen lesz a hétfői tanácskozáson. A találkozót szombat este jelentette be a fehérorosz külügyminisztérium, a tárgyalások témájáról előzetesen nem közöltek semmit.

Az összekötő csoport ülésének összehívására a kelet-ukrajnai katonai helyzet súlyosbodása nyomán kerül sor, miután a múlt héten Kijev szerint Oroszország új frontot nyitott az ukrajnai konfliktusban: orosz katonák foglalták el a Donyeck megye déli részén fekvő Novoazovszk kikötővárosát, és - a szakadárok állítása szerint - körbezárták a szintén az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt is.

Petro Porosenko ukrán államfő hétfői nyilatkozata szerint az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország "közvetlen és nyílt" agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentősen megváltoztatta az erőegyensúlyt a harctéren az ukrán fegyveres erők kárára.