A tárcavezető úgy vélte, hogy Görögország külső segítség nélkül a jövőben nem fog tudni úrrá lenni az aggasztó menekültügyi helyzeten. "Nem építhetünk falat a tengerben" - tette hozzá, utalva a tengeren érkezők ellenőrzésének nehézségeire. Athén becslései szerint a hatóságoknak további 65 millió euróra lenne szüksége a határfelügyelet megerősítéséhez. Az elmúlt két évben az Európai Unió erre mintegy 140 millió eurót biztosított a dél-európai ország hatóságainak.

A görög parti őrség adatai szerint 2014 első nyolc hónapjában 17 639 menekült érkezett Törökországon keresztül a dél-európai országba, közülük a legtöbben Szíriából vagy Afganisztánból. Ehhez képest tavaly ugyanebben az időszakban mindössze 10 508 új bevándorlót regisztráltak a görög hatóságok. Athéni illetékesek úgy vélik, az év végéig több mint 31 ezer menekült érkezhet az országba.

Varviciotisz azt mondta, a szíriai menekültek többsége nem nyújt be menekült jogállás iránti kérelmet Görögországban. Szerinte ez azt mutatja, hogy az embercsempészek a bevándorlóknak a legtöbb esetben továbbutazást ígérnek Nyugat-Európa felé. A görög menekülttáborokban és befogadó állomásokon ugyancsak válságos állapotok uralkodnak: egytől egyig túlzsúfoltak, nem tudnak több menekültet fogadni.

A tárcavezető úgy tudja, hogy különféle árkategóriák alakultak ki az embercsempészeknél a menekültek Európába hajóztatására: 1000-1500 eurót (mintegy 310-470 ezer forint) kérnek, ha a bevándorlók egy egyszerű gumicsónakban akarnak Görögországba jutni, ha viszont jachton akarnak átkelni az Égei-tengeren, az az alapárnak a kétszeresébe is kerül.

Hozzátette azonban, hogy az utazás egyáltalán nem veszélytelen: a görög rendőrség csütörtökön feltehetően két menekült holttestére bukkant a Görögországot és Törökországot elválasztó folyó közelében, és ezzel ötvenre nőtt az idei évben menekülés közben életüket vesztettek száma.