Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly szeptemberben rendelte el a támaszpont újbóli megnyitását. A lépés abba az intézkedéssorozatba illeszkedik, mellyel Oroszország fokozni próbálja katonai jelentétét az ásványkincsekben, így mindenekelőtt szénhidrogénekben gazdag északi-sarkvidéki térségben. Egyébként már tavaly szeptemberben az atommeghajtású Pjotr Velikij (Nagy Péter) rakétacirkáló és kísérőhajói ellátogattak az Új-szibériai-szigetekre, s felszereléseket vittek oda a támaszpont, illetve a hozzá tartozó repülőtér újraépítéséhez. A mostani hajókülönítményen lévő személyzet és berendezések pedig lehetővé teszik, hogy a bázis még az év vége előtt újra megkezdhesse működését.

Az Északi-sarkvidék, az Arktisz ásványkincseire, főképpen energiahordozóira öt ország - Dánia, Kanada, Norvégia, Oroszország és az Egyesült Államok is igényt tart. 
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap Putyin tavaly szeptemberi bejelentése idején azt írta: Oroszország a hadiflotta hajóinak az Új-szibériai-szigetekre küldésével és a katonai bázis újbóli megnyitásával azt demonstrálja, hogy jogot formál az Arktiszra és annak ásványkincseire. A szerző szerint ilyen messzire, az északi szélesség 73 fokán túlra még nem jutottak el orosz hadihajók. A szovjet időkben az ilyen küldetéseket nem hozták nyilvánosságra.

Putyin egyébként azzal indokolta a támaszpont megnyitását, hogy "az nagyon fontos pont az Északi-(Jeges-)tengeren, s ezzel megkezdődik az északi-tengeri útvonal birtokba vételének új szakasza". Hozzátette, hogy az intézkedések elősegítik az orosz Északi-sarkvidék hatékony ellenőrzését.