Az újdelhi repülésirányító központ kutatói ünnepeltek szerda reggel, amikor kiderült hogy a MOM-szonda (Mars Orbiter Misszió) sikeresen a vörös bolygó körüli pályára állt.
A repülésirányító központban tökéletesnek nevezték a műveletet.
MTI / EPA / Dzsagadis NV
MTI / EPA / Dzsagadis NV
Az indiai űrkutatókat dicséri azi, hogy az űrszonda viszonylag „olcsó” volt: mindössze 74 millió dollárt költöttek rá, szemben például a két napja Mars körüli pályára állított amerikai Maven űrszondával, amely majdnem tízszer ennyibe, körülbelül 670 millió dollárba került.
Az öt napelemmel ellátott űrszonda a vörös bolygó körül kering hat hónapon át. Műszerei adatokat fognak gyűjteni, amelyekkel többet tudhatunk meg a marsi időjárási viszonyokról, és talán arról is, hogy mi lett a sok vízzel, amely egykoron, több milliárd évvel ezelőtt feltehetően létezett a bolygón.
A Marsnak korábban sűrűbb volt a légköre, amely alkalmas volt arra, hogy víz legyen a felszínén. Egy jelentős éghajlati változás miatt azonban légköre nagy része a világűrbe szökött.
A Marsot a NASA két marsjárója és három orbitális pályán keringő műholdja, valamint az Európai Űrhivatal szputnyikja kutatja. Ehhez a flottához csatlakozott a MOM.
MTI / EPA / Dzsagadis NV
Az eddigi marsi űrmissziók több mint a fele – 41-ből 23 – kudarcot vallott. Tizenöt évvel ezelőtt Japán is próbálkozott, de sikertelenül. Az Egyesült Államok először 1964-ben, a néhai Szovjetunió 1971-ben, az Európai Űrkutatási Ügynökség pedig 11 évvel ezelőtt hajtott végre sikeres Mars-missziót.
