Két magyar jelölt is verseng az erdélyiek szavazataiért a novemberi romániai elnökválasztáson. A 14 jelölt közül a jelenlegi miniszterelnök, Victor Ponta és a német származású Klaus Johannis a legesélyesebb. Az elemzők szerint éles kampány várható.
Több mint egy tucat jelölt küzd azért, hogy elfoglalhassa az államelnöki széket Romániában. Az ország központi választási bizottsága szerdán 14 jelöltet vett nyilvántartásba, a magyar kisebbség szavazataiért két jelölt is verseng.
Az államfői posztot 2004 óta betöltő Traian Basescu mandátuma pár nappal karácsony előtt, december 21-én jár le. A román politika fenegyerekének tartott Basescu – akit ellenfelei több alkalommal sikertelenül próbáltak eltávolítani a magyarénál jóval erősebb elnöki pozícióból – az alkotmány szerint nem indulhat újra, harmadszorra nem lehet államfő. A voksolás első fordulóját november 2-án, a másodikat november 16-án tartják meg.
A magyarok megosztása?
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a szervezet elnökét, Kelemen Hunort, a 2011-ben alapított Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Szilágyi Zsoltot, a párt alelnökét indítja. A két szervezet között hetek óta jelentős viták zajlanak az autonómia tervekről. Korábban a kolozsvári hírportál, a Transindex azt írta, Szilágyi indítása még a Fideszt is megosztotta, annak ellenére, hogy három évvel ezelőtt támogatták a párt elindítását. A hírportál szerint Orbán Viktor most úgy vélte, az RMDSZ jelöltjét kell támogatni, nem szabad megosztani az erdélyi magyarokat, állítólag jelezte is az EMNP-nek, hogy az önálló indulás a támogatások megvonását eredményezheti.
Korábban az Adevarul napilap azt írta, ha a második fordulóba nem jut be magyar jelölt, nem zárható ki, hogy az erdélyi magyarok voksain fog múlni az elnökválasztás eredménye, ugyanis többségük a jobboldali jelöltet, Klaus Johannist választaná.
Mint arról korábban beszámoltunk, a jelenlegi kormányfő, a szociáldemokrata Victor Ponta vezeti a közvélemény-kutatásokat, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Nagyszeben szász származású polgármestere, Klaus Johannis a második. Johannis múlt héten azt mondta, biztos benne, hogy bejut a második fordulóba, legfeljebb 5 százalékkal marad majd le Pontától november 2-án, de november 16-án biztosan fordatani tud. Johannis esélyeit rontja, hogy a közszereplők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség folyamatosan vizsgálja különféle összeférhetetlenségi ügyeit (most csütörtökön azt vizsgálja a Legfelsőbb Bíróság, törvényes volt-e, hogy a polgármesterként szerepet vállalt egy helyi közműcégben és a piacfelügyelet részvényesi közgyűlésében is). Szintén a szebeni polgármester dolgát nehezíti, hogy végül elindult Elena Udrea is, aki a jelenlegi államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt jelöltje, igaz, román politikai elemzők azt sem zárják ki, hogy Udrea indulása csak egyetlen célt szolgál: a megfelelő pillanatban visszalép majd Johannis javára.
A listán két szélsőséges politikus is feltűnik. Újra nekifut a megmérettetésnek Corneliu Vadim Tudor a Nagy-Románia Párt színeiben (a párt 2008-ban kiesett a parlamentből), és a korábbi magyargyűlölő kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar függetlenként.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank lakossági hiteltermékekért felelős munkatársa.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
