Chisinau szorgalmazza, hogy mihamarabb távozzanak az orosz békefenntartók a szakadár Dnyeszter menti területről, és nemzetközi polgári misszió váltsa fel őket – közölte csütörtökön az ENSZ Közgyűlésén felszólalva Natalia Gherman moldovai külügyminiszter.
Az orosz katonák távozása kedvezően hatna a Chisinau és Tiraszpol között zajló rendezési tárgyalásokra – közölte Gherman.
"Arra számítunk, hogy Oroszország további késedelmek nélkül befejezi katonáinak kivonását" – mondta a moldovai külügyminiszter, és azzal folytatta, hogy a Dnyeszter mentén zajló katonai műveletet a nemzetközi normákkal összhangban nemzetközi polgári missziónak kell felváltania, ami pozitív töltést adna a politikai folyamatnak.
A külügyminiszter szerint mihamarabb fel kell újítani a terület jogállásáról szóló nemzetközi tárgyalásokat Oroszország, Ukrajna, az EBESZ, az EU, az Egyesült Államok, illetve Moldova és a Dnyeszter menti terület képviselőinek részvételével. Gherman leszögezte, hogy Chisinau célja változatlan: olyan politikai megoldást kell találni a problémára, amely Moldova területi épségén és szuverenitásán nyugszik, azzal, hogy a szakadár terület különleges jogállást kaphat.
A keskeny sávot alkotó – hivatalosan a Moldovai Köztársasághoz tartozó – terület lakói egy 2006-os népszavazásban nagy többséggel amellett tették le voksukat, hogy a régió Oroszország részévé váljon. Míg a Moldovában élőknek csak hat százaléka orosz eredetű, a Dnyeszter-melléki területek lakosainak hatvan százaléka orosz ajkú.
Moszkva az 1990-es évek elején kirobbant polgárháború óta több ezer katonát állomásoztat a vitatott országrészben. Moldova EU-párti kormánya nemrég figyelmeztette Moszkvát, nehogy a Krím-félszigethez hasonlóan a Dnyeszteren túli térséget is annektálja, amely 1991-ben kivonta ugyan magát Chisinau fennhatósága alól, de függetlenségét a nemzetközi közösség nem ismerte el.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
