„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A három évtizedes Mubarak-érának véget vető, 2011 januárjában kirobbant forradalom során, illetve azóta alakult különböző mozgalmak nagy része attól tart, hogy túl enyhe ítélet születik, vagy esetleg még szabadlábra is helyezik a megbuktatott elnököt.
Mubarak mellett Habíb el-Adli volt belügyminiszter és az exelnök hat volt tanácsadója ügyében születik döntés. Egyebek mellett több száz békés demonstráló meggyilkolásában való bűnrészességgel vádolják őket. A 86 éves volt államfő és két fia, továbbá Huszein Szálem szökésben lévő üzletember ellen ezen kívül egy korrupciós ügyben is döntés várható. A vádpontok között szerepel közpénzek pazarlása, és az, hogy Egyiptom számára kedvezőtlen gázügyleteket kötöttek Izraellel, amelyek keretében a világpiacinál jóval alacsonyabb áron nagy mennyiségű földgázt szállítottak a zsidó államnak.
Első fokon Mubarakot és Adlit huszonöt év szabadságvesztésre ítélték, de 2013 februárjában a kairói semmítőszék a per újratárgyalását rendelte el. Míg a szombati ülés kimenetele teljesen nyitott, megfigyelők szerint nem valószínű, hogy az idős exelnököt halálra ítélik.
Ennek ellenére a forradalom által kivívott értékek feledésbe merülésétől tartó számos forradalmi csoport bejelentette, hogy tüntetéseket rendez annak érdekében, hogy Mubarakra a lehető legsúlyosabb ítéletet mondják ki. A Mohamed Murszi iszlamista elnök tavaly nyári elmozdítását ellenző, Fiatalok az Államcsíny Ellen nevű mozgalom szóvivője például úgy nyilatkozott, hogy a forradalom szellemét és a "vértanúk jogait" szem előtt tartva az egyetlen igazságos döntés csakis a halálos ítélet lehet.
Sokan azok közül, akik a véres összecsapások alatt a halálos veszéllyel dacolva és az ellenük mozgósított rendőrök erőszakos fellépésének ellenállva 2011-ben kiharcolták a rendszer bukását, mára feladták akkori reményeiket, amelyek szerint az arab világ legnagyobb államában valódi demokrácia alakulhat ki. A jelenlegi vezetőket az ellenzék nagy része azzal vádolja, hogy a politikai stabilitás megteremtése érdekében hozott megszorító intézkedéseikkel a Mubarak-rezsim legsötétebb korszakai felé irányítják az országot, megsemmisítve ezzel a forradalom vívmányait.
A Murszi megbuktatásához vezető tavaly júniusi tömegtüntetések egyik fő motorja, a Tamarrud (lázadás) nevű csoport ezzel szemben közölte, hogy az egyiptomi igazságszolgáltatást tiszteletben tartják, és nem vesznek részt a szombati megmozdulásokban. A Tamarrud a legutóbbi hatalomváltást levezénylő hadsereg akkori főparancsnoka, Abdel Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök hű támogatójává vált, ami miatt számos tagja hátat fordított a csoportnak.
Mubarak régi hívei is a tárgyalás helyszínéül szolgáló kairói rendőr akadémia épülete elé vonulnak, ők azonban a volt elnök azonnali szabadlábra helyezéséért fognak tüntetni.
