Bronislaw Komorowski szerint az Oroszország ellen hozott nyugati szankciók visszavonásának feltételéül a Krím félsziget visszaadását kell szabni. A lengyel elnök a szankciók hatását korlátozottnak, de pozitívnak minősítette.
A Rzeczpospolita című lengyel napilapnak adott, hétfőn közölt interjúban Komorowski a szankciók lehetséges feloldását firtató kérdésre válaszolva kijelentette, hogy szerinte az egész nyugati világ Oroszországnak a Krímből való kivonulásához köti ezt.
A szankciók hatását értékelve, a lengyel elnök elmondta: büntetőintézkedések politikája megerősítette az ukrán ellenállást, Oroszországnak, eredeti terveivel szemben, csak a Donyec-medencét sikerült hatalmába keríteni, nem pedig egész Kelet-Ukrajnát.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy fontos az Európai Unió egységes álláspontjának fenntartása az ukrán válsággal kapcsolatban, annak ellenére, hogy „a közeljövőben ez próbatételnek lehet kitéve”.
Hangsúlyozta: nem ért egyet azzal az állásponttal, hogy a NATO szempontjából az ukrán válságnál súlyosabb az Iszlám Állam problémája. Ez szavai szerint nem „fokozhatja le a biztonságpolitikai problémák rangsorolását a NATO keleti szárnyán”, a térség szempontjából a közvetlen keleti szomszédságban megteremtendő biztonság a legfontosabb.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
