Angela Merkel a berlini fal leomlásának negyedszázaddal ezelőtti történelmi napján szaunába ment.         

Az NDK-ban felnőtt, akkor 35 éves Merkel abban az időben a kelet-berlini tudományos akadémia fizikusa volt. Szavai szerint a televízióban látta, hogy Günther Schabowski bejelenti az utazási korlátozások azonnali hatállyal történő feloldását az NDK valamennyi állampolgára számára.

Rögtön felhívta Templinben élő édesanyját, és annyit mondott neki, hogy figyelje az eseményeket, mert valami történni fog. Visszaemlékezett arra is, hogy a család - bár nemigen hitt benne - egy ízben megfogadta: ha a fal egyszer majd nem létezik többé, közösen elmennek Nyugat-Berlin egyik leghíresebb útján, a Kurfürstendammon lévő Kempinski Hotelbe, ahol osztrigát esznek majd. 25 évvel később elismerte, hogy erre végül mégsem került sor.

A Schabowski-bejelentés november 9-én délután még nem hozta különösen lázba a mai kancellárt, aki a televíziós nyilatkozat után este 6 óra körül barátnőjével - mint minden csütörtökön - egy kelet-berlini szaunába ment. Amikor 9 óra körül eljött onnan, már látta, hogy az emberek özönlenek át Nyugat-Berlinbe, és a Bornholmer Strasse-i átkelőnél ő is csatlakozott a tömeghez.

Nyugat-Berlinből Hamburgban élő nagynénjét akarta felhívni telefonon, de nem volt nyugati pénze. Ezután egy ideig teljesen ismeretlen emberekkel ünnepelt együtt, majd egy nyugat-berlini család lakásában kötöttek ki, ahonnan telefonálhatott. 

Később azonban már nem tartott a többiekkel, mert - " fegyelmezett ember lévén" - másnap korán kellett munkába állnia. Éjszaka fél kettő körül ért haza, miután megitta első nyugat-berlini sörét, amely egy dobozos sör volt, és különösebb emléket nem hagyott benne. 

November 10-én délután testvérével, Irenével azonban visszatértek Nyugat-Berlinbe, és végigsétáltak a Kurfürstendammon.