A nyugati országok a hidegháború vége és a Szovjetunió szétesése után megrészegültek vélt győzelmüktől, és hasznot húztak Oroszország gyengeségeiből - mondta Gorbacsov a német fővárosban, a berlini fal ledöntésének 25. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon.
"Az utóbbi hónapok eseményei egy rövidlátó politika következményei, amely arra irányult, hogy kész tények elé állítsa (Moszkvát) és figyelmen kívül hagyja más partnerek érdekeit" - mondta a 83 éves Gorbacsov.
A volt szovjet pártfőtitkár - akinek nyitási politikája jelentőps mértékben hozzájárult nemcsak a berlini fal ledöntéséhez, de a Szovjetunió széteséséhez is - azt vetette a Nyugat szemére, hogy a NATO keleti bővítésével, a délszláv háborúba és a koszovói válságba való beavatkozással, európai rakétaelhárító-rendszerek telepítésére vonatkozó terveivel, az iraki háborúval, líbiai és szíriai magatartásával "aláásta azt a kölcsönös bizalmat, amely lehetővé tette a békés forradalmakat" Kelet-Közép-Európában és Németországban.
"A világ egy újabb hidegháború küszöbén áll. Egyesek szerint az már el is kezdődött" - mondta Gorbacsov. A Szovjetunió első és utolsó elnöke - aki a közelmúltban még Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta - egyúttal úgy vélte, hogy fel kell oldani az Oroszországra az ukrán válság miatt kivetett nyugati gazdasági szankciókat.
Hans-Dietrich Genscher, aki a berlini fal ledöntése idején a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere volt, azt mondta, Európának új kezdetre van szüksége az ukrán feszültségek miatt.
"Nagyon aggódom, mivel úgy vélem, hogy nem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket az 1989-es év kínált" - fogalmazott a 87 éves volt politikus, aki azt hangsúlyozta, hogy NATO-Oroszország Tanácsnak össze kell ülnie a feszültségek rendezésére.
