A gízai büntetőbíróság elrendelte Záhi Havvász volt műemlékvédelmi miniszter vizsgálatát is az üggyel kapcsolatban.

A sajtójelentés szerint a német régészek azt próbálták bebizonyítani, hogy az óbirodalmi Kheopsz fáraóról elnevezett piramis nem névadója uralkodása idején épült. Ennek érdekében 2013-ban ellopták, majd külföldre juttatták Kheopsz pajzsdíszének egy részét, amelyen a fáraó vörös betűkkel írt neve volt látható.

Az egyiptomi elítéltek között van három régész, két őr, és egy utazási iroda tulajdonosa. A német vádlottakat távollétükben ítélték el, az egyiptomiaknak viszont le kell ülniük büntetésüket. 

A per egyik tanúja annak a véleményének adott hangot, hogy az ítéletekkel a bírók példát akartak statuálni. Oszama Karar szerint ezt bizonyítja az a tény is, hogy minden vádlott ugyanazt az ítéletet kapta. 

A leleteket a német hatóságok korábban visszaszolgáltatták Egyiptomnak. Kheopsz 146 méter magas piramisa a Kairótól nyugatra fekvő Gízában áll. A több mint 4500 éve emelt épületet az ókor hét csodája egyikeként tartják számon.

Mohamed Ibrahim volt régészeti miniszter múlt év végén jelentette be, hogy "egyiptomi idegenvezető kísérte német kutatók kőmintákat és a Kheopsz nevét tartalmazó kartus darabjait vitték el a piramisból".

Dominique Görlitz chemnitzi természettudós és Stefan Erdmann kutató 2013 áprilisában tért vissza Németországba Egyiptomból, ahol elmondásuk szerint mintákat vettek a piramisból, majd átadták azokat a drezdai Fresenius Intézet laboratóriumának. 

A két férfinak volt engedélye arra, hogy belépjen a gízai Nagy Piramisba, arra azonban nem, amit ott tettek. A királyi kamrában a festék fedőrétegéből kapartak le finom mintákat. Ezután létrával felmásztak a felette lévő tehermentesítő kamrába is, ahol szintén egy kis felületen festéket kapartak le a falról. 

"Nem gondolkodtam, nagyon spontán döntés volt" - vallotta be Erdmann, aki fél életét Egyiptomban töltötte. Erdmann közölte, hogy a leletek vizsgálata után eredményeiket meg akarják osztani a nyilvánossággal.