Afganisztánban rekordnagyságúra nőtt idén az ópium és heroin alapanyagául szolgáló mák vetésterülete, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok az utóbbi években dollármilliárdokat áldozott a helyi mákföldek felszámolására – írta Kabulban közzétett éves jelentésében az ENSZ.
A világszervezet kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési hivatala szerint idén az ázsiai országban 224 ezer hektárra nőtt a mákot termesztő ültetvények nagysága, ami hétszázalékos növekedés az előző évhez képest, és több mint háromszor akkora területet jelent, mint amit a 2001-es nyugati katonai intervenciót követő évben regisztráltak.
A mákföldek összterülete 2002-ben még "csak" 74 ezer hektár volt, majd 2007-re már 193 ezer hektárra nőtt. Az Egyesült Államok 2014. június 30-ig 7,6 milliárd dollárt költött a mákföldek felszámolására és a drogcsempészet megakadályozására.
Az ENSZ jelentése szerint 6400 tonnára becsülhető az idei afgán ópiumtermés, amely 17 százalékos növekedés az előző évhez képest, ugyanakkor nem éri el a 2007-ben feljegyzett 7400 tonnás rekordmennyiséget. Az ENSZ a dokumentumban kitért arra, hogy az ópium ára Afganisztán valamennyi régiójában csökkent, aminek egyik oka a kínálat növekedése.
Din Mohamed Mubariz Rasidi afgán kábítószerügyi miniszter szerdán azt mondta, hogy az elnökválasztási folyamat elhúzódása és a tálib lázadók által végrehajtott támadások számának növekedése miatt idén nem tudták hatékonyan véghezvinni az ópiumtermelés visszaszorítását célzó kampányt, és csupán 2692 hektáron számolták fel a máktermesztést, holott tavaly 7348 hektáron sikerült megtenni ezt.
Az afgán hatóságok ebben az évben 1446 drogcsempészt vettek őrizetbe és 28 kábítószer-laboratóriumot semmisítettek meg.
Az ENSZ szerint a tálibok tevékenységük 15 százalékát a heroin eladásából realizált jövedelemből finanszírozzák.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
A parkoláson évente 120 millió forintot tud megtakarítani a Hegyvidék, a közétkeztetés ára nem nőtt, és több üzemeltetési munka is olcsóbb lett az új közbeszerzési rendszerben.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
