A római katolikus egyházfő az EP plenáris ülésén beszédet mond a képviselők előtt, majd találkozik az európai uniós intézmények vezetőivel – Martin Schulzcal, az Európai Parlament, Herman Van Rompuyjel, az uniós tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács és Jean-Claude Junckerrel, a javaslattevő-végrehajtó funkciót ellátó Európai Bizottság elnökével, valamint Matteo Renzivel, az EU soros elnökségét adó Olaszország miniszterelnökével.

Az Európai Parlamentben jelen van Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke is. Egyházfőként legutóbb II. János Pál pápa járt az Európai Parlamentben, aki 1988. október 11-én mondott beszédet a képviselők előtt Strasbourgban.

Előzetes nyilatkozatában Schulz úgy fogalmazott, nagy érdeklődéssel várja, hogy Ferenc pápa kifejtse gondolatait a gazdasági válsággal, a nyomor elleni küzdelemmel, a bevándorlási politikával, valamint egyéb olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek szükségesek az erősebb és dinamikusabb Európai Unió megteremtéséhez.

Az Európai Parlamentben tett látogatása után Ferenc pápa a szintén strasbourgi székhelyű összeurópai szervezethez, az Európa Tanácshoz (ET) látogat el, és találkozik annak vezetőivel – Thorbjorn Jagland főtitkárral, Anne Brasseur parlamenti közgyűlési elnökkel, Jean-Claude Frécon kongresszusi elnökkel, Dean Spielmann-nal, az Emberi Jogok Európai Bírósága elnökével, Nils Muiznieks emberi jogi biztossal, Jean-Marie Heydt NGO-konferenciaelnökkel, valamint Charles Michellel, az ET soros elnökségét ellátó Belgium miniszterelnökével.

A Szentszék 1970-ben szerzett megfigyelői jogállást az Európa Tanácsban, ám a vatikáni állam már 1962 óta tevékenyen együttműködik az 1949-ben létrehozott, jogállamiságra, demokráciára és emberi jogokra ügyelő szervezettel.