Frank-Walter Steinmeier a ZDF országos közszolgálati televíziónak adott interjúban kiemelte, hogy egy nemzetközi konfliktus kirobbantásához "elég 14 nap, a rendezéshez viszont 14 évre is szükség lehet".

Hozzátette, reméli, hogy az ukrán válság esetében nem vesz igénybe 14 évet a konfliktus lezárása, de azzal sem lehet számolni, hogy "egy héten vagy 14 napon belül túl leszünk ezen a valóban nagyon súlyos konfliktuson".

A német külügyminiszter szerint különösen a Krím helyzetének rendezése tűnik nehéznek. A második világháború óta eltelt hét évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy Európa békéjét a közös szabályok betartása és az országhatárok tisztelete biztosítja - mondta Steinmeier, hangsúlyozva: Németország "egyszerűen nem teheti meg, hogy a Krím nemzetközi jogot sértő bekebelezését figyelmen kívül hagyja, megfeledkezik róla, vagy napirendre tér az ügy fölött".

A Krím ügye "konfliktus marad közöttünk", de ez nem hátráltathatja Németországot abban, hogy dolgozzon a válság enyhítéséért - mondta Frank-Walter Steinmeier.

A válság "elég súlyos, de nem az elképzelhető legsúlyosabb", Németország külpolitikai felelősségéhez pedig az is hozzátartozik, hogy figyelmeztessen azokra a lehetséges döntésekre, amelyek csak "olajat öntenének a tűzre" - mondta Steinmeier arra a kérdésre, hogy csatlakozhatna-e Ukrajna a NATO-hoz, ha a lakosság többsége ezt kívánja.

Hozzátette, hogy Ukrajna esetleges csatlakozása az atlanti szövetséghez szerinte "nem kerülhet napirendre", és az ország "nincs úton a NATO felé".

A német külügyminiszter ezzel közvetve visszautasította a NATO főtitkárának egy pénteki nyilatkozatát. Jens Stoltenberg az Echo Moszkvi orosz rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy "tiszteletben tartaná" az ukrán nép döntését, amennyiben az úgy határozna, hogy az ország csatlakozik a szövetséghez.