Nem lesz visszatérés a múlthoz Egyiptomban azután, hogy hétvégén felmentették Hoszni Mubarak volt elnököt a 2011-es forradalom alatt történt emberölésekkel kapcsolatos vádak alól – legalább is ezt ígérte az egyiptomi elnök vasárnap esti közleményében. Abdel-Fattáh esz-Szíszi szerint "a 2011-es és a 2013-as forradalmak eredményeképpen létrejött új Egyiptom a demokratikus és modern állam megteremtése felé tart, amelynek alapját az igazságosság, a szabadság, az egyenlőség és a korrupció elleni küzdelem jelenti".
Felmentéssel zárult szombaton Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök pere, amelyben a 2011-es forradalom alatt történt emberölésekkel kapcsolatos felelősségét vizsgálták. Az Egyiptomban "az évszázad pere" néven emlegetett eljárásban a bíróságnak egyebek mellett arról kellett állást foglalnia, hogy az exelnök elrendelte-e több száz tüntető meggyilkolását a három évtizedes uralmának végéhez vezető, 2011-es felkeléskor.
Tizennyolc kormányellenes megmozdulásban összesen csaknem kilencszáz ember halt meg, Mubarak felelősségét ugyanakkor csak 239 demonstráló erőszakos halálával kapcsolatban vizsgálták. Majdnem 170 rendőr és biztonsági tiszt ellen indítottak eljárást a 2011-es halálesetekkel kapcsolatban. Közülük legtöbben azóta szabadlábra kerültek terhelő bizonyítékok híján vagy azért, mert tetteik önvédelemnek bizonyultak.
Szíszi azt hangoztatta, hogy nem fűzhet magyarázatot a bíróság döntéséhez. Az egyiptomi hatóságok rendszeresen az igazságszolgáltatás függetlenségére hivatkozva zárkóznak el attól, hogy reagáljanak az egyes ítéletekre.
A felmentő ítélet nyilvánosságra hozatala után szombaton Kairó központjában tüntetők csaptak össze a rendőrökkel, akik először könnygázzal és vízágyúkkal, majd sörétes lőfegyverekkel próbálták szétoszlatni a tömeget. Legalább két, emberjogi források szerin három ember meghalt, és tucatnyian megsebesültek.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A dolgozók több mint kétharmada nyilvánított véleményt.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
