A testület rendkívüli ülésén harminckét beadványt vizsgált meg, amelyekben a katalán függetlenségről szóló véleménynyilvánító konzultáció után az autonóm közösség elnökét, kormányát, parlamentjét, és magas rangú politikusokat vádoltak meg törvénytelenséggel.

A vádak között polgári engedetlenség, hatalommal való visszaélés, részrehajló jogalkalmazás és közpénzek hűtlen kezelése szerepelt.

A legfelsőbb bíróság döntése szerint több esetben megalapozatlanok voltak ugyan a vádak, de az alkotmánybíróság döntéseivel szemben tanúsított engedetlenség gyanúja miatt három katalán vezetővel szemben tartja indokoltnak az eljárás megindítását. Artur Mas katalán elnök, valamint helyettese, Joana Ortega és Irene Rigau regionális oktatásügyi miniszter szerepét fogják vizsgálni, a "törvénytelen" népszavazás megrendezésében.

Az ügy előzménye, hogy a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a november 9-re kiírt katalán függetlenségi népszavazás megtartását, majd a helyette összehívott "alternatív" véleménynyilvánító konzultációt is. A katalán kormány ennek ellenére megtartotta a voksolást, amelyen az 5,4 millió szavazásra jogosult közül 2,3 millióan vettek részt. Nyolcvan százalékuk, 1,8 millió ember voksolt a Spanyolországtól való elszakadásra.

Artur Mas azzal érvelt a referendum megrendezése mellett, hogy a katalán népnek joga van saját sorsáról dönteni, míg a spanyol kormány az alkotmányra hivatkozott, amely kimondja, hogy csak országos szinten lehet népszavazást tartani.