Vihar utáni csend

Szomorú a látvány Nicosia főutcáján: az önálló Ciprus első elnökéről, Makariosz érsekről elnevezett, egykor nyüzsgő sugárúton egymást érik a bedeszkázott üzletek és a bezárt kávéházak, éttermek. A földközi-tengeri szigetországon tavaly márciusban hurrikánszerűen végigsöpört bankválság ellenére a ciprusiak bizakodóak, és Guinness-rekord felállítására készülnek. A Facebookon is meghirdetett akcióval Konsztantinosz Arkadiou 28 éves reklámszövegíró minden idők legnagyobb, 30 ezer egyedi képből álló, 10 ezer négyzetméteres fotókollázsát akarja összehozni, majd kiállítani az államcsőd elhárításának egyéves évfordulóján. Felhívásában azt kéri, hogy mindenki „Én vagyok a gazdaság” feliratú plakáttal fotózza le magát, megüzenve ezzel a világnak: az ország jövője a ciprusiak kezében van. A kezdeményezéshez eddig tízezren csatlakoztak, egyetemisták, művészek, kétkezi munkások, bankárok is a kamera elé álltak.

A nicosiai kormány példa nélküli módon kezelte a pénzügyi válságot. A bankkonszolidációt a szigetország gazdaságát megrengető két vezető pénzintézet betéteseire, jelentős részben oroszokra terhelték. Brüsszel szorításában a 10 milliárd eurós IMF–EU-hitelcsomag fejében előírt 7 milliárd eurós önrész döntő hányadát az összeomlás szélére került Bank of Cyprus és a Laiki Bank 100 ezer eurón felüli megtakarításaiból teremtették elő. Az államcsődöt elkerülték, az eurót is megtarthatták, ám általános bizalomvesztéshez vezetett az uniós garancián felüli betétösszegek elvétele és felhasználása a Bank of Cyprus feltőkésítéséhez, illetve a Laiki Bank felszámolásához.

Sovány vigasz, hogy a betétesek a megtakarításaikért cserébe 47,5 százalékos részesedéshez jutottak a legnagyobb ciprusi pénzintézetben, a Bank of Cyprusban, amelynek rendbetételével a bankválságban a brit Royal Bank of Scotland (RBS) befektetési részlegének vezetőjeként megedződött szakembert kértek fel. A tavaly október óta vezérigazgató John Hourican racionalizálási intézkedésekbe fogott, alkalmazottakat bocsátott el, fiókokat zárt be. De még maradt tennivaló, hiszen a bank betéteinél 45 százalékkal nagyobb hitelállomány jelentős hányadát az adósok több mint három hónapja nem törlesztik. Különös helyzetet teremtett a „betétekért részvényt” csereügylet. Oroszok lettek a Bank of Cyprus legnagyobb részvényesei, a 16 fős igazgatótanácsban hatan ülnek, és az alelnök Vlagyimir Sztrzsalkovszkij, aki az ezredfordulón még gazdasági miniszterhelyettes volt Moszkvában. Miközben a megtakarítások bevonásának hátterében nem titkoltan az is meghúzódott, hogy Brüsszel nem kívánta az orosz nagybetéteseket uniós adófizetői pénzből megmenteni, és nem nézte jó szemmel egyre erősödő jelenlétüket, a konstrukció mégis a mélyebb beágyazódásukat idézte elő.

A pénzügyi szektor iránti bizalom visszaszerzését nehezíti, hogy a vagyonmenekítés megakadályozására a szabad tőkeáramlást korlátozó, egy éve eredetileg két hétre tervezett intézkedések jórészt érvényben vannak. Külföldre pénzt utalni csak megszabott összegig lehet, a lekötött betéteket nem lehet idő előtt feltörni, a magánszemélyek naponta 300, a vállalatok 500 euró készpénzt vehetnek fel. Pedig a gazdaság mintha gyorsabban térne magához, mint ahogy arra a hitelcsomagot felügyelő trojka, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank képviselői számítottak. A visszaesés tavaly a várt 8,7 százalék helyett a hivatalos statisztika szerint „csak” 5,3 százalékos volt.

A recesszióból az idén sem tör ki a gazdaság, 4,7 százalékos csökkenést jósolnak, azonban 2015-ben már némi növekedésben bíznak. Bár a korábbinál kevesebb turista érkezett tavaly, a britek és a németek elmaradását az oroszok ellensúlyozták, ami eltöltött éjszakákban számolva mindössze 2,4 százalékos visszaesést eredményezett. A turizmusból származó bevétel viszont a költekező kedvű oroszoknak köszönhetően 8 százalékkal emelkedett. Bár még nincsenek végleges adatok 2013 egészére, annyi bizonyos, hogy az állami kiadások jelentős visszafogásával november végén a költségvetési hiány a GDP 3,6 százalékára, az egy évvel korábbinak kevesebb mint a felére zsugorodott. Aggasztó azonban a defláció – tavaly 1,6 százalékkal csökkentek az árak – és az átlagosan 17,5 százalékos, a fiatalok körében 40 százalékos munkanélküliség. A hitelcsomag feltételeként 2,5 százalékponttal, 12,5 százalékra felemelt – uniós összehasonlításban még mindig alacsony – társasági adó nem riasztotta el a külföldi vállalkozásokat, a 840 ezer lakosú országban 273 ezer bejegyzett céget tartanak nyilván.

Olli Rehn pénzügyi uniós biztos és Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának elnöke is elismeréssel szólt a ciprusi válságkezelés hatékonyságáról, és a hitelcsomag esedékes 240 millió eurós részletének folyósítása elől elhárultak az akadályok. A nicosiai parlament jóváhagyta az állami távközlési cég, az elektromos művek és a kikötői üzemeltetők privatizációját, amiből az IMF–EU-hitelcsomag feltételeként 1,4 milliárd eurós bevételt kell 2018-ig előteremteni. A kétpárti jobbközép koalíció felbomlásához végül nem is a privatizáció körüli nézeteltérés vezetett, hanem a 18 hónapja megszakadt újraegyesítési tárgyalások ügye. A jobbközép Demokrata Gyűlés koalíciós partnere, a centrista Demokrata Párt ellenzi, hogy a Ciprus északi részének 1974-es török megszállásával kettészakadt szigetország újraegyesítéséről párbeszédet folytassanak az 1983-ban egyoldalúan kikiáltott, és kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársasággal.

Pedig a görög és a török cipriótáknak, illetve Ankarának egyre inkább közös gazdasági érdeke a megbékélés. A Földközi-tenger keleti medencéjében Ciprus és Izrael között hatalmas földgázmező húzódik, és a kitermelt szénhidrogén eljuttatása Európába a Törökországon keresztüli vezetéken jót tenne a ciprusi gazdaságnak. Ankara szívesen vásárolna gázt Izraeltől, ám arra számít, hogy a kiegyezés Ciprussal kilendítheti a holtpontról a részben Nicosia ellenállása miatt megszakadt uniós csatlakozási tárgyalásokat.

A Washington közreműködésével, az ENSZ égisze alatt a minap tető alá hozott első találkozó Nikosz Anasztasziadisz ciprusi és Dervis Eroglu török ciprióta vezető között a török megszállás óta lezárt, elhagyatott nicosiai repülőtéren közös nyilatkozatot eredményezett, amiben a két etnikum részvételével megvalósuló föderális állam létrehozása szerepel. Kérdés azonban, hogy sikerül-e a részletekben közös nevezőre jutniuk, majd pedig a rendezési tervet a szigetország mindkét részén referendum keretében a lakossággal elfogadtatni. Egy próbálkozás már elbukott: az alig néhány nappal Ciprus uniós csatlakozása előtt, 2004 áprilisában tartott népszavazáson a görög ciprióták elutasították az akkori ENSZ-főtitkár Kofi Annan nevével fémjelzett újraegyesítési tervet. Így a török ciprióták hiába szavazták meg, az EU-n kívül maradtak.

TÁLAS ANDREA