A japán bálnavadászatot évtizedek óta hevesen kritizálják a nemzetközi állatvédelmi szervezetek. Ezért a Nemzetközi Bíróság, az ENSZ bírói szerve 2014 márciusában megtiltotta Japánnak a bálnavadászatot az Antarktiszon.

Bár a kereskedelmi célú bálnavadászat nemzetközileg tilos, Japán folytatta a tevékenységet, bírálói szerint tudományos kutatásnak álcázva az állatok megölését. Tokió nem titkolja, hogy a megölt állatok húsát Japánban elfogyasztják.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság szeptemberben szigorította meg a legális bálnavadászat feltételeit. Ahhoz, hogy egy ország engedélyt kapjon a tengeri emlősök tudományos célú megöléséhez, be kell bizonyítania, hogy erre kutatás céljából van szükség. A kutatásnak bizonyíthatóan az állatok védelmét kell szolgálnia.

A bizottság Japán bálnavadászati programjának újraindítása ellen foglalt állást, Tokió azonban akkor még azt közölte, hogy folytatják a "tudományos célú" vadászatot.

A bizottság 1982-ben rendelt el moratóriumot a kereskedelmi célú bálnavadászatra, ez máig érvényben van. Hivatalosan csak Norvégia és Izland folytat kereskedelmi bálnavadászatot, miután előbbi tiltakozást nyújtott be a moratórium ellen, utóbbi pedig amiatt egy évtizeddel később kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból . Tokió a rendelet hatálya alól kibúvót keresett, ennek módja, hogy a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos megkötésekkel engedélyezi a szervezet.

Japán az elmúlt években 900 állat tudományos célból történő megölésére adott engedélyt. Az állatvédők azonban akadályozták a vadászok munkáját, így a 2013-2014-es szezonban csak 251, az előző idényben pedig 103 állatot öltek meg.

Egyes politológusok szerint a szigetország nem gazdasági okokból kerüli meg a vadászati tilalmat, hanem azért, mert szerinte az környezetvédelmi szempontból nem indokolt, és a nyugati országok által kulturális szempontokból meghozott korlátozásnak tartja a tilalmat. A japán bálnavadászati program egyébként évről évre jelentős pénzügyi veszteséget termel.