A parlament által decemberben elfogadott információbiztonsági törvény ellen - a civil szervezetek tiltakozása nyomán - a liberális ellenzék óvást emelt az alkotmánybíróságon. A SRI közleménye szerint alaptalan a civilek azon aggálya, hogy a törvény alapján a titkosszolgálatok bárkinek a számítógépes adatait ellenőrizhetik. Ilyesmihez továbbra is bírói felhatalmazás kell: a törvény csak az internetszolgáltatókat és rendszer-üzemeltetőket kötelezi arra, hogy a nyomozók rendelkezésére bocsássanak adatokat, de kizárólag a forgalomról, nem pedig a tartalomról - áll a román hírszerzés közleményében.
   
Ha a kibernetikai veszély elhárítása során szükségessé válik egy konkrét gyanúsított számítógépének, táblagépének, vagy telefonjának átvizsgálása, ami valóban korlátozná az illető emberi jogait, a hatóságok azt csak bírói jóváhagyás alapján tehetik meg - tudatta a SRI. A román hírszerzés közleménye emlékeztet rá: Románia NATO-országként és uniós partnereivel szemben is kötelezettséget vállalt arra, hogy kiemelt nemzetbiztonsági feladatként biztosítja az információs rendszerek védelmét, és felkészül a kibernetikai támadások hatékony elhárítására. A szolgálat szerint ezen feladat ellátásához szükség van a szóban forgó információbiztonsági törvény mielőbbi hatályba lépésére.
   
A román hatóságok a párizsi terrorcselekmények nyomán a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó újabb törvények elfogadását sürgették, de több civil szervezet úgy vélekedett, hogy ez sértené az emberi jogokat. A civilek által Nagy Testvér-törvényekként emlegetett három jogszabály egyike a normakontrollra váró információbiztonsági törvény. A másik két korábban hatályba lépett megfigyelési törvényt - a mobilszolgáltatókat érintő adatmegőrzési, illetve a feltöltőkártyák névtelenségét eltörlő jogszabályt - tavaly alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság.