Háromórás csúszással kezdődött meg az EU-csúcs

A minszki egyeztetések miatt a tervezetthez képest több mint háromórás csúszással kezdődött meg csütörtök délután Brüssszelben az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozása. A napirenden az ukrán helyzet, a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági és monetáris unió jövője szerepel. A megbeszélésekre az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem és az Európai Központi Bank vezetője, Mario Draghi is meghívást kapott.

AFP / Emmanuel Dunand

Porosenko: a legfontosabb az azonnali tűzszünet

Az ukrajnai reformok megvalósításának egyetlen előfeltétele van, a béke – hangsúlyozta Petro Porosenko ukrán elnök, miután tájékoztatta az EU-csúcstalálkozó részvevőit az aznap hajnalban véget ért minszki egyeztetések kimeneteléről. Porosenko a Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia államfővel, valamint Angela Merkel német kancellárral létrejött, 13 pontos egyezségének legfontosabb elemeként a tűzszüneti megállapodást említette. 

Petro Porosenko ukrán elnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke

MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Kiemelte, hogy a szakadárok képviselői számos ultimátum jellegű követelést fogalmaztak meg, de ukrán részről ezek egyikét sem voltak hajlandóak elfogadni. Azt mondta, hogy Ukrajna – ellentétben a szakadárokkal – eddig is felelősségteljes magatartást tanúsított a tavaly szeptemberben megszületett, előző minszki megállapodások betartását illetően. 

Az ukrán elnök elégedetten állapította meg, hogy az unió részéről teljes egységet, Ukrajna melletti kiállást tapasztalt, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Nemzetközi Valutaalap által aznap bejelentett pénzügyi támogatása mellett az unió is segítsen az ukrajnai reformfolyamat végigvitelében. 

Porosenko szintén kitért arra, hogy Ukrajna fontosnak tartaná, ha állampolgárai már a májusi rigai keleti partnerségi EU-csúcstalálkozón megkapnák az uniós vízummentességet. Elmondása szerint az EU-országok csúcsvezetői pozitív módon reagáltak erre az általa megfogalmazott igényre.

Schulz: kell a szabad mozgás, de senki se utazzon terroristákhoz

Az Európai Parlament számára elképzelhetetlen a mozgás szabadságának korlátozása a schengeni övezeten belül – ezt mondta az Európai Parlament elnöke csütörtökön, miután megbeszélést folytatott az Európai Tanács tagjaival, az uniós állam-, illetve kormányfőkkel. Martin Schulz a tagállamok vezetőinek mondott beszédében a belső mozgás szabadságának fenntartása mellett a külső határok szigorúbb ellenőrzésének, valamint a meglévő szabályok erőteljesebb alkalmazásának szükségességét hangsúlyozta.

"Meg kell akadályoznunk, hogy állampolgáraink háborús övezetekbe utazzanak, terrorista csoportokhoz csatlakozzanak, amilyen például az úgynevezett Iszlám Állam, és szítsák az unió szomszédságában tomboló konfliktusokat. Nagyon is valós az a veszély, amelyet ezek az idegen harcosok jelentenek, akik visszatérve terrortámadásokat követnek el" – fogalmazott Schulz.

A politikus kiemelte: el kell vágni a terroristák finanszírozási forrásait, fel kell lépni az illegális fegyverkereskedelem ellen, és be kell csukni a büntetőjogban rejlő kiskapukat.

"A minszki megállapodás nem old meg mindent"

Angela Merkel a csúcstalálkozóra érkezve arról beszélt, hogy a szavakat tetteknek kell követniük. A német kormányfő reménykeltőnek, "nem többnek és nem kevesebbnek" minősítette a minszki eredményeket.

Francois Hollande francia elnök szerint "a jövőben is kellő nyomást szükséges kifejteni az ukrajnai béke biztosítása érdekében".

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke óvatosan üdvözölte a minszki megállapodást, és szintén azt hangsúlyozta, hogy annak hatékonyságát a helyszínen, Kelet-Ukrajnában lehet majd csak felmérni. A volt lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy az orosz agresszió egyértelműen fenyegetést jelent Európa békéjére.

A brit kormányfő szerint az Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciókat csak akkor szabad feloldani, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök "változtat magatartásán". "Ha ez egy valódi tűzszünet, azt természetesen üdvözöljük. Azonban az a legfontosabb, hogy mi történik a helyszínen, nem az, hogy milyen szavak szerepelnek egy papíron " – fogalmazott David Cameron Brüsszelben.

Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a minszki megállapodás a helyes irányba tett lépés, nem old meg mindent, "de a jobb hír is jobb, mint a rossz hír". A korábbi olasz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ki kell várni, hogy a tűzszünet hatályba lépjen, és a megállapodás többi pontjának végrehajtását is ellenőrizni kell. Azt mondta, ennek érdekében konkrét uniós intézkedéseket is javasolni fog. 

Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélte, jó esély kínálkozik arra, hogy Ukrajnában az ésszerű megoldás felé induljanak el a dolgok. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az előzetes értékelés szerint jó esély van arra, hogy az események "a rossz ösvényről a jó ösvényre váltsanak". A kormányfő felhívta a figyelmet, hogy pénteken ő maga is Kijevbe utazik.