Debalcevében lőttek is, és az EBESZ megfigyelőit sem engedték be.
A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok az éjfél óta érvényben lévő tűzszünet ellenére nem engedték be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő csoportjának tagjait a lázadók által hetek óta ostromlott Debalcevébe - közölte a misszió vezetője vasárnap.
A felkelők azt mondták az ellenőröknek, hogy a tűzszünet Debalcevére nem vonatkozik. A Luhanszk és Donyeck között félúton fekvő, a szakadárok területébe mélyen beékelődő város környékét hetek óta heves támadásokkal próbálják ellenőrzésük alá vonni a szeparatisták.
Ertugrul Apakan, a megfigyelő csoport vezetője arról számolt be, hogy a tűzszünetet Debalceve és a lázadók egyik fellegvárának számító Luhanszk kivételével a keleti országrész nagy részén betartják.
Az ukrán államfő sajtószolgálatának vezetője korábban közölte, hogy a lázadók tüzérsége tízszer lőtt az ukrán hadsereg valamelyik állására a fegyvernyugvás éjféli életbe lépése óta - főleg Debalcevénél -, de a megállapodást egyelőre alapvetően tiszteletben tartják.
Eduard Baszurin parancsnok, a Moszkva-párti erők egyik magas rangú parancsnoka pedig kijelentette: "Természetesen lőhetjük Debalcevét, mert a mi területünkhöz tartozik, a mienk". Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az ügy kapcsán leszögezte, hogy a tűzszüneti megállapodást "feltételek nélkül" tiszteletben kell tartani, arra azonban nem tért ki, hogy Moszkva szerint Debalcevére is vonatkozik-e az egyezség. A tisztségviselő Baszurin szavaira sem kívánt reagálni.
A most életbe léptetett tűzszünetről csütörtökön Minszkben született megállapodás a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között.
A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a kontaktcsoport ülésével párhuzamosan, szintén a fehérorosz fővárosban tartott csúcstalálkozójukon.
Az ENSZ adatai szerint a kelet-ukrajnai válság tavaly áprilisi kirobbanása óta legalább ötezer ember vesztette életét az oroszbarát lázadók és az ukrán hadsereg közötti összecsapásokban, nagyjából tízezren pedig megsebesültek.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
