Az új baloldali görög kormányfő, Alexisz Ciprasz egy korábbi konzervatív minisztert jelölt az államfői posztra. "Olyan elnökre van szükségünk, akinek a lehető legnagyobb az elfogadottsága a parlamentben" - indokolt a Sziriza vezetője.
Sokak meglepetésére Prokopisz Pavlopulosz korábbi konzervatív belügyminisztert és jogászprofesszort jelölte kedden Görögország köztársasági elnöki tisztségére Alekszisz Ciprasz baloldali görög kormányfő.
"Olyan elnökre van szükségünk, akinek a lehető legnagyobb az elfogadottsága a parlamentben" - fejtette ki a miniszterelnök pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) parlamenti frakciója előtt.
Sokan arra számítottak, hogy az államfői pozícióra Dimitrisz Avramopuloszt, a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős európai biztost jelöli Athén, hogy így helyette a Sziriza vezette baloldali kormány jelöltjét küldhessék Brüsszelbe.
A köztársasági elnök személyéről szerda este dönt a görög törvényhozás. A 64 éves Pavlopulosz megválasztásához a 300 fős parlament 180 szavazatára van szükség. Mindenesetre a konzervatív politikus kinevezése biztosnak tűnik, ugyanis a kormányzó Sziriza és koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) nevű jobboldali párt összesen 162 képviselői hellyel rendelkezik a parlamentben. S szakértők arra számítanak, hogy a konzervatív ellenzéki párt, az Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND) ugyancsak Pavlopuloszra szavaz, ugyanis a jogászprofesszor az Antonisz Szamarasz korábbi kormányfő vezette ND tagja volt. A konzervatívok 76 mandátummal rendelkeznek a görög törvényhozásban.
Tavaly decemberben többször is sikertelenül próbálkozott a parlament az elnökválasztással, s ez vezetett ahhoz, hogy előre hozott választásokat írjanak ki a dél-európai országban január 25-re. A választást fölényesen megnyerte a Ciprasz vezette, a szociáldemokratáktól balra álló tömörülés.
Az államfő mindössze reprezentatív hatáskörrel bír a dél-európai országban.
Karolosz Papuliasz jelenlegi elnök mandátuma március 13-án jár le.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
