„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A bíróság döntése szerint "az összegyűjtött bizonyítékok közel sem érik el a minimális elvárásokat", ezért az eljárást megszüntetik.
Az argentin ügyészség szerint az államfő, Héctor Timerman külügyminiszter és mások jól jövedelmező iráni kereskedelmi szerződésekért cserébe gátolták a Buenos Aires-i zsidó kulturális központ ellen 1994-ben elkövetett robbantásos merénylet kivizsgálását. A 85 ember halálát okozó robbantás feltételezett elkövetői irániak.
Az ügy különösen azután vált az argentin belpolitika központi témájává, hogy a nyomozást 2004 óta vezető ügyész, Alberto Nisman január 18-án rejtélyes körülmények között meghalt, egy nappal azelőtt, hogy a kongresszus meghallgatta volna. Lakásán, ahol holtan találták, az elnökre és a külügyminiszterre kiadandó elfogatóparancs-tervezetet találtak.
Az ügyet Nismantől átvevő ügyész, Gerardo Pollicita február közepén Cristina Fernández de Kirchner, Héctor Timerman és mások vád alá helyezését kezdeményezte az igazságszolgáltatás akadályozására hivatkozva. Az elnök korábban abszurdnak nevezte meggyanúsítását.
A várakozások szerint az ügyész fellebbez majd a bíróság mostani döntésével szemben.
Nisman halálával kapcsolatban egy külön eljárás indult. Az ügyésszel fejlövés végzett, de az nem tisztázott, hogy megölték vagy öngyilkos lett. Az argentin közvélemény egy része úgy véli: a kormány ölette meg az ügyészt. A kormány viszont azt állítja, hogy Nisman titkos ügynökök kelepcéjébe esett, akik - egy nagyobb összeesküvés részeként - az elnökről szóló hamis vádakkal megtévesztették az ügyészt, hogy elmozdítsák az államfőt.
