Ami a múlt kérdéseit illeti, "jó lenne, ha a saját portánk előtt söprögetnénk" – idézte kedden a Spiegel Online hírportál Gesine Schwant, az SPD kétszeres államfőjelöltjét, aki szerint "el kell ismerni, hogy Görögországban súlyos jogtalanságokat követtünk el".

"Politikailag az ügy egyértelmű: pénzügyi segítséget kellene nyújtatnunk az áldozatoknak és hozzátartozóiknak" – tette hozzá. Kiemelte, hogy a görög nemzeti banktól 1942-ben kikényszerített kölcsönt "természetesen vissza kell fizetni", és azt mondta: jónak tartja azt a történészektől származó javaslatot, amely szerint létre kellene hozni egy úgynevezett múltfeldolgozási és megbékélési alapítványt, amely a további kártérítési ügyeket intézné.  

Az SPD egyik alelnöke, Ralf Stegner szerint nem kellene összekötni a jóvátétel ügyét az euróövezeti válság kérdésével, "de ettől függetlenül le kell folytatnunk a vitát a kártérítésről", mert ez hozzátartozik a múlt feldolgozásához.

Eddig csak a parlamenti ellenzék nagyobbik pártja, a Baloldal volt nyitott a görög jóvátételi követelések iránt, most viszont a másik ellenzéki párt, a Zöldek egyik társ-frakcióvezetője is tárgyalásokat sürget az athéni vezetőkkel. "Németország nem söpörheti le az asztalról a görög követeléseket", mert a náci megszállás ügye "erkölcsi és jogi értelemben sincs végérvényesen lezárva" – mondta Anton Hofreiter a Spiegel Online-nak.

A januárban hatalomra jutott új görög kormány szerint Berlin körülbelül 162 milliárd euróval, a 315 milliárd eurós görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel tartozik Athénnak. Ez az összeg két részből áll össze: egyrészt a nácik négyéves (1941-1945) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételből, és a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás hitelből.

A német kormány jogilag lezártnak tekinti a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket, álláspontja szerint a két Németország és a négy megszálló hatalom (Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodásával megszületett a második világháborút Európában hivatalosan lezáró dokumentum, és ebben szerepel, hogy a jóvátétel kérdését lezárták.

A dokumentumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet akkori tagjai, köztük Görögország, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet létrehozó Párizsi Charta aláírásával elfogadták. Athén szerint ugyanakkor a kérdés nem zárult le, mivel az aláírók csak tudomásul vették a hatoldalú szerződést, de nem adták rá áldásukat.