A kutatók szerint 2007-ben a betegek mindössze 1,9 százaléka élt ezzel a lehetőséggel a régióban, addig 2013-ban már 4,6 százalékuk kért orvosi segítséget élete bevégzéséhez. "Maguk az orvosok is nagyobb hajlandóságot mutatnak a páciensek kívánságának teljesítésére" – mondta Freddy Mortier, a mostani vizsgálatot végző Genti Egyetem professzora.

A Flandriában élő körülbelül hatmillió emberre kiterjesztett tanulmányt a New England Journal of Medicine című folyóiratban közölték. Az eredmények szerint főleg magasan képzett, 65 és 79 éves kor közötti emberek élnek a kegyes halál lehetőségével.

Az eutanáziát igénybe vevők legnagyobb csoportját a gyógyíthatatlan rákbetegek alkotják, de más betegségtől szenvedők körében is növekszik az arány.

"Az esetek jelentős többségében olyan emberek kérnek orvosi segítséget az életük befejezéséhez, akiknek már csak két hetük van hátra" – mondta Mortier. A pszichológiai zavar továbbra is kizáró tényezőt jelent eutanázia kérésekor.

A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy a "páciensek kifejezett kérésének hiányában elősegített elhalálozások" száma a belgiumi esetek 1,7 százalékát tette ki 2013-ban, míg Hollandiában ez az arány mindössze 0,2 százalék volt. Ez akkor fordul elő, amikor a beteg öntudatlan állapotba kerül vagy elveszíti a döntési képességét.

A Genti és a Brüsszeli Egyetem kutatói szerint az eutanáziát lehetővé tevő törvény 2002-es megszavazása óta jelentősen nőtt az orvosi segédlettel megvalósított elhalálozások száma Belgiumban, ahol tavaly fogadták el azt a jogszabályt, amely gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekek számára is lehetővé teszi, hogy kérjék orvosuktól a halálba segítést.

Az eutanáziát csak három európai országban, Belgiumon kívül Hollandiában és Luxemburgban engedélyezett, de Svájcban például lehetőség van a halálba segítés azon formájára, amikor a beteg orvosi segítséggel lesz öngyilkos, azaz az orvos által előkészített, halálos adag gyógyszert vesz be.