Jozas Olekas védelmi miniszter az előterjesztést indokolva azt mondta, hogy a lett hadsereg nincs az előírásoknak megfelelően feltöltve, és a sorkatonai szolgálat visszaállítása nélkül, kizárólag hivatásos katonákkal nem lehet betölteni a megüresedett tisztségeket a megváltozott geopolitikai helyzetből fakadó követelményeknek megfelelően. Olekas szerint az első sorozásra augusztusban-szeptemberben kerülhet sor.

A litván elnöki hivatal február végén harangozta be a kötelező sorkatonai szolgálat ideiglenes visszaállítását a megnövekedett orosz katonai aktivitásra való tekintettel. A hivatal akkor arról tájékoztatott, hogy az országos védelmi bizottság "a geopolitikai helyzetet és a nemzetbiztonságot érő fenyegetéseket számításba véve úgy döntött, hogy tovább kell erősíteni az ország védelmi képességeit".

A tervezet értelmében 19 és 26 év közötti férfiakat hívnának be kilenc hónapos fegyveres szolgálatra, és így öt év alatt 16 ezer tartalékost képeznének ki. Az általános hadkötelezettséget 2008-ban szüntették meg Litvániában, négy évvel az ország NATO-csatlakozása után.

A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.

Litvánia 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól. Az Oroszországgal határos hárommilliós ország lakosságának 6 százaléka orosz nemzetiségű.