Az orosz főváros Taganszkij kerületi bíróságán 300 ezer rubelre, vagyis átszámítva körülbelül 1,4 millió forintra büntették a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz atomfizikusról elnevezett intézményt. A vezetőség nem volt hajlandó ugyanis a 2012 novemberében hatályba lépett orosz törvény értelmében külföldi ügynökként nyilvántartásba vetetni a múzeumként és kulturális, tájékoztató központként működő jogvédő intézményt.

A Szaharov Központ a politikai üldöztetés és a szovjet rendszer több tízmillió áldozata emlékének őrzésére vállalkozott. Nagytermében ravatalozták fel március elején Borisz Nyemcovot. Az ellenzéki politikust február 28-ra virradó éjszaka Moszkva központjában ölték meg.

Az orosz igazságügyi minisztérium tavaly év végén mégis külföldi ügynökként regisztrálta a központot. A Szaharov Központ vezetősége elutasította az ellenőrzést és a tárca kifogásait is. Szergej Lukasevszkij igazgató közölte, hogy fellebbezést nyújtottak be a minisztérium eljárása ellen.

Miután Vlagyimir Putyint 2012 márciusában harmadszor is megválasztották államfőnek, még abban az évben az orosz parlament elfogadta az úgynevezett külföldi ügynöktörvényt. A sokat bírált szabályozás szerint, amennyiben az oroszországi nem kormányzati szervezetek külföldi támogatással működnek, és politikai tevékenységet folytatnak, külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vetetniük magukat. Ellenkező esetben félmillió rubelig terjedő pénzbüntetéssel sújthatóak.

A többségében jogvédő tevékenységet folytató szervezetek elutasították, hogy nyilvántartásba vetessék magukat, és inkább lemondtak a külföldi támogatásról.

A "külföldi ügynök" megjelölést a sztálini korszakban alkalmazták a valóságos és feltételezett ellenzékiekre, de az 1970-es és 1980-as években is használták ezt a kifejezést ellenzéki személyekre, akikről a szovjet hatóságok azt állították, hogy a "Nyugat zsoldjában állnak".