Az 1485-ben, 32 évesen megölt király földi maradványainak koporsóját az egykori csatatér közelében fekvő észak-angliai Leicester székesegyházában helyezték el egy külön kialakított sírboltban.

A síremlék fekete gránit fedőlapján Richárd egykori uralkodói címerét és mottóját - "Loyaulte me lie" (A hűség kötelez) - helyezték el, a gránitlap tetején pedig egyszerű, modern kialakítású, fehér kőből faragott tömb zárja le a sírt. A fehér sírkő felszínén mély vésetű kereszt látható.

MTI/EPA/LCQPB/AFP pool/Matt Short

II. Erzsébet királynőt legifjabb fiának, Eduárd hercegnek a felesége, Zsófia, Wessex grófnője képviselte.

II. Erzsébet királynő édesapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király halála óta most először vettek végső búcsút Nagy-Britanniában néhai uralkodótól.

III. Richárd csütörtöki újratemetése példátlan történelmi esemény, mert most először sikerült megtalálni egy olyan angol uralkodó földi maradványait, akiről korábban nem lehetett tudni biztosan, hogy hol nyugszik.

MTI/EPA/LCQPB/AFP pool/Matt Short

A király a Rózsák Háborúja néven számon tartott polgárháborús időszak utolsó nagy csatájában halt meg Bosworth mezején. Tudor - a későbbi VII. - Henrik felkelőserege a legyőzött és megölt Richárd lecsupaszított, sebekkel borított holttestét lóhátra kötözve tette közszemlére Leicesterben.

Henrik és követői indulatait illusztrálja, hogy az azonosítási vizsgálatok során a szakértők tíz komoly vágott és szúrt sebet találtak a csontvázon. Ezek egy részét nagy biztonsággal megállapítható módon már Richárd halála után ejtették a holttesten, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy holtában is megalázzák az éppen legyőzött ellenséget.

Richárd ruhátlan holttestét annak idején ellenfelei koporsó nélkül, összekötözött kézzel vetették egy sebtében kiásott sírgödörbe a leicesteri Grey Friars ferences kolostor templomának kerengőjében.

A holttest későbbi sorsa és főleg holléte azonban csaknem öt évszázadon át találgatások tárgya volt. Egyes korabeli beszámolók szerint a király földi maradványait egy közeli folyóba szórták, amikor VIII. Henrik a XVI. században feloszlatta az angliai és írországi rendházakat.

A Leicesteri Egyetem kutatócsoportja 2012-ben elhatározta, hogy megpróbál a végére járni a történelmi rejtélynek. A csapat korabeli térképek és modern helymeghatározó eszközök segítségével a leicesteri városi tanács szociális ügyosztályának parkolója alatt azonosította a feltételezett sírhelyet, és a megbontott aszfaltburkolat alól előkerült egy csontváz, amely azonnal ígéretes leletnek tűnt.

Az elhalt maradványain egyértelműen felfedezhető volt ugyanis az a fajta kóros mértékű gerincferdüléses elváltozás, amelyben III. Richárd szenvedett, és a csontokon jól látható harci sérülések is voltak.

A királyt végül a csontokból kinyert DNS-minták alapján sikerült kétséget kizáróan azonosítani.