Pruitt szerint korszerűsíteni kell a nemzetközi jogot az újságírók védelmében, akik konfliktusövezetekből tudósítanak, és egyre inkább szélsőséges csoportok célpontjaivá válnak. Azt mondta: régebben a "Sajtó" feliratú mellény vagy autó védelmet nyújtott, mert a riportereket a konfliktus fejleményeiről beszámoló, független civileknek tekintették a harcolók, mostanra azonban Pruitt szerint e felirat oltalom helyett inkább fokozza a fenyegetettséget, mert célponttá tesz.

Rámutatott, hogy a szélsőséges erőknek nincs szükségük a sajtó embereire, mivel inkább a közösségi médiát használják üzeneteik terjesztésére.

"A saját tálalásukban akarnak elmondani minden történetet az elejétől a végéig, márpedig egy újságíró kritikusan meg is szűrheti az eseményeket, ezért aztán a szélsőségesek látni sem akarják őket maguk körül. A nagyvilágnak viszont kellünk, hogy valós tényekről értesülhessen, a történések teljes bemutatásával, nem pedig azok egyoldalú tolmácsolásával, ahogy a szélsőségesek akarnák" – mondta Pruitt.

A tavalyi különösen gyászos év volt az AP-nek: négy bedolgozó újságírója halt meg. A világon 2014-ben összesen 61 újságírót öltek meg munkája végzése közben, ami ezer fölé emelte az 1992 óta meggyilkolt sajtómunkások számát.

Pruitt jogi javaslata szerint új jegyzőkönyvvel kell kiegészíteni a Genfi Egyezményt. Elismeri, hogy a háborús bűnnek minősítés nem jelent majd feltétlenül védelmet újságíróknak, de – mint mondta – jobban tudatosíthatja, hogy a sajtó embereinek az orvosokhoz és ápolókhoz hasonlóan nem szabad célpontokká válniuk háborúkban.