Történelmi csúcstalálkozóra készül az amerikai kontinens

Az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) pénteken és szombaton Panamavárosban megrendezendő hetedik csúcstalálkozója már önmagában is rendhagyó, hiszen a fórum 21 éves fennállása óta először szerepel a résztvevők között Kuba, amely eddig mindenekelőtt az Egyesült Államok heves tiltakozása miatt maradt távol a találkozóktól. A fordulópontra számítani lehetett, ugyanis az AÁSZ legutóbbi, 2012-es értekezletén, amelyet a kolumbiai Cartagena de Indias tengerparti városban tartottak, a latin-amerikai államok többsége határozottan kiállt amellett, hogy Kuba nélkül ne legyen több ilyen fórum. 

Abban, hogy idén már nem lesz hiányzó, nagyban közrejátszott, hogy Kuba és az Egyesült Államok december 17-én egyidejűleg bejelentette: megállapodtak abban, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat és lépéseket tesznek a két ország közötti viszony javítására. Bár a két államfő, Barack Obama és Raúl Castro négyszemközti megbeszélése nem szerepel a hivatalos napirenden, a két vezető között minden bizonnyal lesz eszmecsere. John Kerry amerikai külügyminiszter mindenesetre már jelezte, hogy az AÁSZ-csúcs alkalmával találkozni fog kubai hivatali kollégájával, Bruno Rodríguezzel. (Barack Obama és Raúl Castro egyébként 2013 végén, Nelson Mandela volt dél-afrikai vezető temetésén futólag már találkozott egymással, akkori "történelmi kézfogásuk" pedig bejárta a világsajtót.)

"Történelmi csúcstalálkozónak nézünk elébe, amelyen egy egységes és önmagát kereső kontinens lesz jelen" - fogalmazott Juan Carlos Varela panamai elnök, akinek hazájában 35 ország állam- és kormányfője az eredeti tervek szerint a földrész társadalmi, gazdasági és politikai fejlődéséről beszélget majd a "jólét és igazságosság" mottó jegyében. Panama ugyan a békés légkör elősegítésén fáradozott, de megfigyelők szerint a csúcstalálkozón - ezúttal is - heves vitákra van kilátás

Bár Kuba és az Egyesült Államok közeledése a Washington és Latin-Amerika közötti kapcsolatok megerősödésének reményével kecsegtetett, a Venezuela elleni amerikai szankciók márciusi kibővítésével jelentősen csökkent ennek valószínűsége. Barack Obama amerikai elnök március 9-i rendeletében Caracast "rendkívüli fenyegetésnek" nevezte a nemzetbiztonságra nézve, és újabb venezuelai tisztségviselőket sújtott büntetőintézkedésekkel, válaszul a helyi ellenzék elnyomására.

Washington lépését a latin-amerikai országok, köztük az Egyesült Államok rendíthetetlen szövetségesének számító Kolumbia és Mexikó is egyhangúlag ítélték el és kontraproduktívnak minősítették. Nicolás Maduro venezuelai szocialista elnök - Hugo Chávez néhai államfőnek, a baloldali latin-amerikai elnökök vezéralakjának a politikai örököse - a tervek szerint tízmillió aláírással ellátott petícióval érkezik a panamai csúcstalálkozóra, s a dokumentummal a rendelet visszavonását követeli.

"A csúcstalálkozón követelni fogjuk Obama elnöktől, hogy vonja vissza Venezuela elleni rendeletét, mert az olyan döntés, amely sérti a nemzetközi egyezményeket, támadás a nemzeti szuverenitásunk ellen, és nyilvánvaló beavatkozás a belügyeinkbe" - fejtette ki Alexander Yánez venezuelai külügyminiszter-helyettes. A Venezuela első számú szövetségesének számító Kuba elnöke is nemtetszésének adott hangot, és mint előrebocsátotta, Panamában vissza fog utasítani minden olyan kísérletet, amely Venezuela elszigetelését és fenyegetését célozza.

Az Egyesült Államokon és Kanadán kívül a kontinens összes országát tömörítő regionális szervezet, a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) közleményében ítélte el Washington fellépését, amelyet a megfigyelők egy része súlyos diplomáciai baklövésnek tart. A Fehér Ház kedden már szabadkozott, hangsúlyozva: "az Egyesült Államok nem gondolja, hogy Venezuela bármilyen fenyegetést jelentene", ez csak a szankciók elrendelésekor használatos "hivatalos" terminológia volt

Maduro - aki az "imperialista agresszióra" válaszul, illetve amerikai inváziótól tartva még védelmi jellegű hadgyakorlat megtartását is elrendelte - a napokban nyitottnak mondta országát arra, hogy az Egyesült Államokkal a kölcsönös tiszteleten és békén alapuló kapcsolatot létesítsen, de - mint hozzátette - Venezuela nem fogadja el a "szolga" szerepét. Yánez szerint a mostani csúcstalálkozó fordulópontot jelenthet Latin-Amerika és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban, mivel jól látszik, hogy a régió egységes, és elutasítja, hogy a kontinensen egy imperialista hatalom sajátos érdekei érvényesüljenek. Alberto Aranguibel politikai megfigyelő és újságíró szerint a panamai értekezlet jó alkalom arra, hogy Washington új típusú kapcsolatokat építsen ki a régióval.

Frank Mora, a Floridai Egyetem Latin-Amerika Központjának vezetője biztos benne, hogy a Venezuela miatt kialakult feszültség nem jelent veszélyt Washington és Havanna történelmi közeledésére nézve. "Sem az Egyesült Államok, sem Kuba nem fogja hagyni, hogy Venezuela megzavarja ezt a folyamatot" - vélekedett. Jorge Luis Díez Durán, Venezuela panamai nagykövete úgy látja, az amerikai-kubai viszony normalizálásának "velejárója", hogy Caracas lesz Washington új céltáblája.