A Wprost Jaroslaw Gizinski írásában "minőségileg teljesen új jelenségként" értelmezte a Jobbik győzelmét. Gizinski magyar elemzőkre hivatkozva azt írta, hogy a Jobbik a második legfontosabb politikai erő lett Magyarországon, a "hatalom megszerzésért küzdhet meg" a következő parlamenti választáson. "Az, ami néhány hónapja még gyerekeket ijesztgető magyar mesének tűnhetett, nyugtalanító valósággá lett" – jegyezte meg. A Jobbik erősödésének okait Gizinski abban látja, hogy a "művelt, jól fogalmazó" jogászokból álló pártvezetőség képes volt a "hatékony és türelmes" építkezésre. 

A szerző szerint a Jobbik "paradox módon" a Fidesznek köszönheti megalakulását, mely kezdetben segítette a szervezetet annak reményében, hogy az erősödő magyar jobbközép ilyen módon tesz szert ifjúsági tagozatra. Az utóbbi időben pedig a Fidesz "a saját, egyre nyilvánvalóbb botlásaival" járult hozzá a Jobbik népszerűségéhez. 

A Do Rzeczy hetilap véleménycikke úgy látja, a Jobbik népszerűségének a növekedésében fontos szerepet játszott az az "Orbán-ellenes hisztéria” is, mely a 2011-es magyar uniós elnökség előestjén tört ki Brüsszelben. Ez nemcsak csökkentette a magyaroknak az Európai Unióba vetett bizalmát, hanem egyenest "a Jobbik malmára hajtotta a vizet", mivel a párt "teljesen jogosan újgyarmatosító gyakorlattal vádolhatta meg Brüsszelt".

A Do Rzeczy kommentárja úgy látja, hogy a Jobbik emellett az amerikai diplomácia Magyarországgal szemben elkövetett "melléfogásait" is kihasználja saját megerősödéséhez azzal a követelésével, hogy a magyar külpolitika szakítson az "egyoldalú euroatlantizmussal".