Murszi ellen öt eljárás is folyt, ez volt az első ellene hozott ítélet, amely majdnem hatvan tárgyalás után született meg. Az ügy 2012 decemberére nyúlik vissza, amikor az akkor hatalmon lévő Murszi elleni többnapos tiltakozás elfojtásakor tíz ember meghalt.

A védelem várhatóan megtámadja az ítéletet. A vád szerint a volt államfő és a mögötte álló Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetői a demonstrálók elleni fellépésre szólították fel híveiket.

A tárgyalást vezető bíró elejtette az emberöléssel kapcsolatos vádakat Mursziék ellen, és a hatalommal való visszaélés, valamint egyes tüntetők megkínzása miatt rótt ki rájuk börtönbüntetést. A tizennégy gyanúsítottból tizenkettőt húsz, kettejüket pedig tíz-tíz év szabadságvesztésre ítélte.

Az iszlamista rezsim ellen tüntetők egyebek mellett az exállamfő azon rendelete ellen tiltakoztak, amely jelentősen kiszélesítette elnöki hatáskörét, kivételes törvények kibocsátására jogosította fel, és gyakorlatilag az igazságszolgáltatás felügyeletén kívülre helyezte.

A Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalomból kialakult Szabadság és Igazságosság Pártja arra buzdította támogatóit, vonuljanak a kairói Ittihádíja elnöki palota elé, ahol napok óta tüntetettek az ellenzéki aktivisták. Több száz ember tett eleget a felhívásnak. A Human Rights Watch által akkor kiadott jelentés szerint szemtanúk arról számoltak be, hogy a biztonsági erők kivezényelt tagjai nem tettek különösebb erőfeszítéseket az erőszak megfékezésére.

A jelentés arról is beszámolt, hogy az elnöki palotán kívül egy rögtönzött fogdát állítottak fel, ahol negyvenkilenc ellenzékit tartottak fogva illegálisan, mielőtt a rendőrségnek átadták volna őket. A HRW-riport, és a kedden zárult per vádirata szerint számos fogvatartottat megkínoztak.

A védelem az eljárás alatt arra hívta fel a figyelmet, hogy a halálos áldozatok túlnyomó többsége a Murszi hatalmi bázisát alkotó Muzulmán Testvériség támogatója volt.