A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Ukrajna felbontja 1993. május 26-a óta érvényben lévő katonai-műszaki együttműködését Oroszországgal - jelentette be Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök Kijevben, a kormány szerdai ülésén.
A kormányfő szavai szerint Oroszország veszélyezteti Ukrajna biztonságát és területi egységét, ezért a kormány felbontja az együttműködésről szóló egyezményt.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) tavaly novemberben közölte, hogy már egyetlen olyan ukrán vállalat sem működik együtt az orosz féllel, amely katonai, védelmi eszközöket, illetve kettős felhasználású termékeket állít elő.
Ukrán szakértők állítják, hogy Ukrajna nem veszít semmit az Oroszországgal való katonai-műszaki együttműködés leállításával, mert az ország keleti felében dúló harcok miatt növekedett a belső szükséglet, és képes termékeinek új piacokat találni.
Oroszország tavaly márciusban katonai segédlettel törvénytelenül elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától. Ezt követően néhány héten belül szakadár megmozdulások kezdődtek - Kijev és a Nyugat szerint Oroszország támogatásával és finanszírozásával - Ukrajna keleti részén, Donyeck és Luhanszk megyékben. Az oroszbarát szeparatisták önkényesen kikiáltották a két megyében "köztársaságaikat", kinyilvánították elszakadásukat Ukrajnától. Kijev terroristáknak minősítette a szakadárokat.
A rend és az ország egységének helyreállítása érdekében áprilisban terrorellenesnek elnevezett műveletet indított a fegyveres erők, a Nemzeti Gárda és önkéntes alakulatok részvételével. A fegyveres szemben állás máig tart a fegyveres erő és a szakadárok között, az ENSZ adatai szerint a válság halálos áldozatainak száma már meghaladta a hatezret. A szakadárokat Kijev szerint Oroszország látja el a szakadárokat fegyverekkel, lőszerekkel, és egyéb utánpótlással, továbbá Oroszországban kiképzett zsoldosok és hivatásos orosz katonák harcolnak a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán.
Moszkva cáfolja, hogy orosz katonák lennének Kelet-Ukrajnában. A Krím megszállásakor Moszkva szintén tagadta, hogy orosz katonák hatoltak be a félszigetre, később azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek tényét hivatalosan elismerte.
