"Az igen számunkra semmibe sem kerül. A nem szavazat viszont a teljes vereséget jelentené meleg gyermekeink számára" – mondta egy dublini meleg jogi gyűlésen Mary McAleese egykori ír államfő. A politikusasszony tudja, miről beszél, egyetlen fia, a 30 éves Justin a közelmúltban vallotta meg a nyilvánosság előtt is, hogy saját neméhez vonzódik. "Hogy őszinte legyek, már akkor sejtettem, hogy mi a helyzet, amikor hétévesen egy porszívót kért karácsonyra. De mindig is örültem annak, hogy Justin egy olyan otthonban nőhetett fel, ahol még suttogás szinten sem hangoztak el homofób kijelentések" – vallott saját családjáról a pénteki népszavazás előtt a melegházasság törvényesítése mellett kampányoló politikus. Hangsúlyozta, nem tudta megvédeni fiát a külvilág támadásai ellen, majd hozzátette: több olyan ismerőse is van, aki csak akkor tudta meg, hogy gyermeke homoszexuális, amikor az öngyilkosságot kísérelt meg.

Bár az igen-kampány csak januárban kezdődött meg – ekkor vállalta másságát az egyik miniszter, Leo Varadkar, s ezt követően léptek a nyilvánosság elé a homoszexuálisukról beszélő ismert sportolók, üzletemberek és sztárok –, de az egykor a konzervatív katolicizmusáról ismert országban már hosszú ideje tart a fokozatos változás. A társadalom átalakulásában döntő szerepet játszott, hogy a katolikus egyház a sorozatos pedofil-botrányok miatt rohamosan veszített befolyásából, s a gyermekmolesztálási ügyek önvizsgálatra kényszerítették az ország polgárait.

MTI / EPA / Facundo Arrizabalaga

Az átalakulás első látványos jele az volt, hogy míg 1993-ban EU-s nyomásra vették ki a büntető törvénykönyvből az azonos neműek szexuális kapcsolatát tiltó paragrafust, 2010-ben a dublini kormány és parlament már saját akaratából mondott igent a melegek együttélését legalizáló, s az öröklés és vagyonmegosztás kérdéseit diszkrimináció nélkül rendező törvénymódosításra.

Harc az utolsó voksig

A törvényhozásban elsöprő többsége van az igennek, 164 képviselő támogatja a melegházasságot, s csak ketten ellenzik. Az igen-tábornak jelentős lendületet adhat, hogy Daniel O'Donnel, a legismertebb ír country zenész is támogatja a melegházasságot. A zenész nyilatkozata azért fontos, mert pont azon vidéki városokban a legnépszerűbb, ahol a szavazók többsége pénteken nemmel szavazna.

Az ellentábor természetesen nem adta fel a harcot. Az utolsó napokban a nem-pártiak látványosan fokozták aktivitásukat: akadnak, akik a gyermekeket féltik a meleg szülőktől, mások azt hangsúlyozzák, elégnek tartják a melegek partnerkapcsolatát hivatalosnak elismerő szabályokat.

"Az anyai szeretet pótolhatatlan, szavazz nemmel" – olvasható a Dublin több negyedét ellepő plakátokon, míg egy másik azt hirdeti: minden gyermek megérdemli, hogy legyen egy anyukája és egy apukája. A szlogen mellett egy éppen gyermeküket megcsókoló anya és apa látható. A képpel csak az a baj, hogy amikor a képen szereplő brit család tagjai felismerték magukat, azonnal tiltakoztak: elfogadhatatlannak tartják, hogy a róluk készült fotót a melegek jogainak korlátozásával hozzák kapcsolatba.

A katolikus egyház – legalábbis a magas rangú papok – ellenzi a melegházasságot, a püspökök közös nyílt levele szerint hiba lenne, ha a két férfi, vagy a két nő házasságát egy szintre emelnék a férfi és a nő szövetségével, mivel csak az utóbbi kapcsolatból születhet gyermek.

Kampánypénzek nyomában

Közben a szemben álló táborok kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy külföldi pénzekből finanszírozzák kampányukat. Az igen-pártiak szerint az észak-amerikai konzervatív keresztény csoportok adják a pénzt a nem-pártnak, míg az utóbbiak a nemzetközi emberi jogi szervezeteket, egyebek mellett az Amnesty Internationalt vádolják a melegházasság támogatóinak illegális pénzelésével.

A nagyobb méretért kattintson!

abc.net.au

"Akármi is történjen, a referendum utáni nap a felszabadulás napja lesz. Függetlenül az eredménytől, tengernyi változás zajlott le a társadalomban. Sokáig úgy gondoltam ugyanis, hogy Írországban egy a biztos, mégpedig az, hogy nem fogják elfogadni a melegeket" – nyilatkozta újságíróknak az egyik legismertebb meleg közéleti személyiség, Colm Tóibín író. Annyiban mindenképpen igaza van, hogy a referendum eredményétől nem függ az, fogadhatnak-e a meleg párok örökbe gyermekeket. A kérdés ugyanis már 2010-ben eldőlt, amikor Dublin a homoszexuálisok számára is engedélyezte az örökbefogadást.

Hol szabad a házasság?

Hollandia volt az első a világon, amely 2001-ben engedélyezte a melegházasságot. Az egyetlen megszorítás az, hogy a pár legalább egyik tagjának holland állampolgárnak kell lennie, vagy legalábbis Hollandiában kell laknia. Mostanra húszra emelkedett az egyneműek egybekelését legalizált államok száma, egyebek mellett Hollandiában, Spanyolországban, Kanadában, Dél-Afrikában, a skandináv országokban, illetve Brazíliában, Uruguayban és Új-Zélandon szabad a házasság. Két helyen, az USA-ban illetve Mexikóban a szövetségi államok kezében van a döntés, így a liberalizáció nem teljes.

Donal Traynor és Joseph Bowlb ír meleg pár dungarvani házukban 2015 májusában

AFP / Paul Faith

A Freedom to Marry nevű nemzetközi meleg jogi szervezet értékelése szerint Magyarország azon államok közé tartozik, ahol széleskörű jogokat kaptak az elismert élettársi kapcsolatban élő melegek, s gyakorlatilag csupán a házasság jogának elismerése hiányzik a teljes szabadsághoz. Az alkotmány helyébe lépett alaptörvény szerint házasságot Magyarországon csak egy férfi és egy nő köthet. A magyar törvényhozás 2009-ben fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló szabályozást, ennek értelmében a melegeknek csak egymás nevének felvételére, a közös örökbefogadásra nincs joguk, s nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben sem. A közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság csupán mintegy harmada támogatná a melegházasságot, míg a bejegyzett élettársi kapcsolat támogatottsága meghaladja az ötven százalékot.

Közép-Európában Szlovénia az első, ahol szabaddá válhat az azonos neműek házassága: a parlament idén márciusban szavazta meg az ezt lehetővé tévő törvénymódosítást, s az új szabályozás az után lép életbe, hogy az államfő is aláírja a törvényt. Egy februári közvélemény-kutatás szerint a szlovén lakosság 59 százaléka támogatja az új szabályozást, s csupán 37 százalék ellenzi.

Míg a nyugati államok, s a latin-amerikai országok a liberalizáció felé haladnak, több országot a szigorítás jellemez. Oroszországban például 2013-ban elfogadták azt a törvényt, amely pénz- és börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik "népszerűsítik a nem tradicionális szexuális kapcsolatot". A törvény életbe lépése óta a korábbinál gyakrabban zaklatják a meleget.